Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 5. Az associatio zavarai
117 gyorsabb vagy lassúbb tempóban pereghetnek le. A zavart betegek a körülöttük lefolyó tüneményeket, eseményeket, személyeket, tárgyakat hiányosan fogják vagy ismerik fel (desidentificatio), tévesen határozzák meg (pseudoparaphasia), a kérdésekre adott válaszuk azok tartalmával, értelmével csak megközelítőleg egyezik vagy csak távolról érintik azt (paralogia), azokra cselekedeteikkel nem a megfelelő módon és alakban reagálnak (parapraxia). Sajátságos bizonytalanság, következetlenség, ellentmondás, ingadozás nyer kifejezést minden nyilatkozatukban, tettükben, saját és a külső körülményekről, viszonyokról téves, a valónak meg nem felelő felvilágosítást adnak, helyről, időről tájékozatlanok, értelmetlenül fecsegnek össze-vissza. A következő példa (egyik betegemről stenographos felvétel) a gondolatmenet, a beszéd zavartságát, a verbigerálás és egyes szavaknak, fordulatoknak stereotyp megismétlődését, laza kapcsolódását, értelembeli elsiklását jellemzően demonstrálja. „Azt mondottuk, hogy vesztettük a csatát, az anyád, Báli Mihály, hát akkor nem vagyunk itten, hát azt akartad, hogy Bosznia légy az apád, hisz elvesztettünk egy csatát, ekkor csúnya vagy, vagy kesely, akkor azt mondom, hogy detektív vagyunk, hisz akkor Báli Mihály, a kényszer, téged csak nem hagyunk itten, hát miért jöttél ide, beszélsz-e már a Tiszának, fogsz-e még csúsztatni a Dunába, az anyád, hisz nem felejtettem még el, hát vesztettünk egy francia királyt, az anyád szentjét, hát akkor ki az, azt mondottad, hogy ott kell lenni, fogsz-e még beszélni, akkor adok egy pofont, azt mondtad, hogy jaj, ezer csomagot nem viszel vissza, az anyád, mi vagyok ? nem arra ültettek, akkor vesztettünk, az anyádat, akkor nem kötünk meg, hozol-e majd vissza 10,000 koronát, mit hoztál vissza, fogsz-e még rosszra önteni hajót, az anyádat, azt mondom száz, azt mondom nem baj, azt mondjuk veszve a pokol, az anyád csillagát, adod vissza az én 2—3000 koronámat- az anyád, adod vissza azt a milliót, ki van itt, azt mondod, sok kulcsod van itt, azt mondta Ferdinánd, az anyádat, fogsz-e még kárt csinálni, hisz kirántottalak a vízből, ott voltam a Nap-utcában, akkor már tudod, hogy kocsi, az apádat, azt mondjuk Bosznia és te Amerikában, fogsz-e még az én hajómra inteni rosszat, az anyádat vesztettünk, hogy azt mondtam, gyerünk vissza, nem beszélsz, hiszen az én szivemet tépted össze, ki vagy itt, azt mondtad, hogy Szent László, azt hiszed igazán, hogy Báli Mihály, azt mondtad, hogy picikét, picikét az anyádat, aztán majd beszél, épp olyan az anyád, azt mondtad, lassan kell beszélni, azt mondtad, k .........................hogy tagadod-e már, te mindent fogsz, tagadod-e már, hogy M agyarországba, az anyádat, fogsz-e már, ha kell, akkor megint azt mondják, Báli Mihály, fogsz-e még az én nyáromból kötni sziveket.“ A betegek mozdulatai, cselekedetei tökéletlenekké, incoordináltakká válhatnak, minden cél- és okszerűség nélkül kapkodnak ide-oda, hányják- vetik magukat (jactatio), arckifejezésük a hangulattal, a képzetek tartalmával ellentétesen változhat (paramimia). írás közben a gondolatok iránya változik, a mondatokat megszakítják, fogalmazványuk nélkülözi a logikai kapcsolatot, lépten-nyomon értelmi, grammatikai és mondattani hibákat követnek el (agrammatismus). A zavartságot másodlagosan az élénk, tartalomban változó, tömeges hallucinatiók és téves eszmék, valamint a nagyfokú gondolatszökés, a súlyosabb hangulatelváltozás, sőt az értelmi hanyatlás is előidézheti.
