Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 5. Az associatio zavarai
10 és tartalmú ingerek jutnak az öntudatba s így az emlékképek csekélyebb számuak. Egyrészt az uj benyomások száma kisebb, másrészt a keletkezőknek a már megszerzettekhez való megfelelő associatiós kapcsolata nem fejlődik ki. Úgy ezen alapon, mint a képzelet lomhaságánál, csökkent elevenségénél fogva fogalomszegényekké válnak. Az emlékképeke összefüggő, rendszeres egészszé, képzetsorozatokká kidolgozni csak tökéletlenül alig, vagy éppen nem képesek. Különösen a behatóbb és compli- cáltabb képzeletbeli tevékenységet feltételező elvontabb fogalmak s ezek sokszerü vonatkozásai (eszme, vallás, jog, igazság, erkölcsi, socialis nézőpont stb.) homályosak vagy egészen fejletlenek bennök. A körülményekből, viszonyokból, az események láncolatából nem tudnak kella tanulságot levonni s ily módon tapasztalatbeli képeik meglehetős csekély- számuak, hiányosak, gyakran az öntudatosság minden színezetét nélkülözik. Szűk látókörüekké válnak. Magnan jellemzően mondja, hogy a legalacsonyabb fokon álló idióták tudatos észrevevésre képtelenek, nem keletkeznek szagló, izlő képzeteik, néznek, anélkül hogy látnának, hallanak, anélkül hogy felfognák a hallottak értelmét, tisztán vegetatives életük tulajdonképen csak reflexes természetű. Mintha nem is az agyuk, hanem csupán csak gerincvelejük irányítaná életnyilvánulásukat. A szellemileg fejletlen vagy leromlott betegek gondolataik kifejezésére csekélyszámu fogalommal rendelkeznek, egyes szavakat gyakran megismételnek vagy értelem nélkül levő kifejezésekkel segítik ki magukat. Mondatfüzésük primitiv, laza. Cselekedeteik is nem a jól associálódó fogalmak irányításából, hanem az actualis elemi érzetek, az ösztönélet köréből fakadnak. A fogalmak kialakulása meg van nehezítve a nagyobbfoku gátlással járó elmekórformákban is. Akadályozhatják ezt még az öntudatnak megzavarodása, továbbá az élénk, gyorsan változó tartalmú hallu- cinatiók is. A szellemi és mozgási nyugtalansággal járó elmebetegségekben az észrevevés élénkebb lehet ugyan, de a szerzett tömeges benyomások vagy lazán tapadnak meg és szorosabb associatiós kapcsolatba nem lépnek vagy számos elsiklást szenvednek és visszás, fonák képzetcsoportok kialakulására vezethetnek. A hallucinatiók és illusiók a különben is dissociált társítási míveletek mellett valótlan, lehetetlen, csodás, mesés képekkel népesíthetik be a képzeletet. A betegek ezek megjelölésére sokszor külön fogalmakat, szóképeket és kifejezéseket alkotnak. 5. Az associatio zavarai. A psychés műveletek legfontosabb része a különféle ingerekből eredő képzeteket megőrző emlékezet és az associatio, amely alatt az egyes emlékképeknek egymással való összekapcsolását értjük. Az emlékképek
