Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 2. Az észrevevés rendellenességei
101 azt jelentette, hogy a büntető járásbírósággal, a vörös meg, hogy a büntetőtörvényszékkel lesz dolga. Némely beteg testének egyes részeit látja megváltozva, pl. orrát, száját nagyobbnak, testét összesorvadtnak. Egyik paralysis progressivában szenvedő pupos beteg azt tapasztalta, hogy kiegyenesedett, megnyúlt. Q.-né arról panaszkodott, hogy alsó végtagját kicserélték és tót lábat tettek helyébe. lilusiók alapján keletkezik a személy tévesztés, személycsere is, amidőn ismeretlen egyének ismerősöknek tűnnek fel. Néha az illusiók egyes tünemények symbolumos értelmezésére vezethetnek. Paranoiások több egyént ugyanannak tartván, azt hiszik, hogy valaki folyton nyomukban jár, megfigyeli, leskelődik utánuk. H. paranoiás asszony a klinikán levő betegekben és orvosokban az uralkodóház tagjait, a hercegeket látta, akik álruhát öltöttek fel. Ugyancsak ez azt állította hogy a vele egy szobában fekvő betegek női ruhába öltöztetett férfiak s ingerült hangon követelte azok eltávolítását. Egyesek hozzátartozóikat idegeneknek tekintik, mig az orvosi személyzetet rokonoknak. Némelyek a mennyországban, mások a pokolban hiszik magukat. D. betegem az egyik assistensemet Svengalinak nézte, aki hypnotizálni akarja. P. a klinikát börtönnek tartotta, ahol bűnei miatt fogva tartják s az orvosokat ítélőbiráknak. Egy másik a tengeren úszó hajón képzelte magát. A paralysis progressivának különösen kezdetén elég gyakran előforduló tünet, hogy a betegek házastársukat, rokonukat, környezetük valamelyik tagját látják betegnek (alteroaegrotismus) s kérik azok megvizsgálását. A hallásbeli illusio alapján a beteg a zajt, zörejt, emberi hangnak, sirásnak, jajgatásnak, nyögésnek, panaszkodásnak tarthatja. A környezet, az utcán haladók teljesen közönyös megjegyzéseit magára vonatkozóknak tekintheti s kedvező vagy kellemetlen értelmet tulajdonít nekik. A halkan suttogókról azt hiszi, hogy róla beszélnek. Más alkalommal saját vagy a környezet hangját megváltozódnak, mélyebbnek, magasabbnak, tompábbnak, remegőnek, megilletődöttnek, fátyolozottnak, leplezettnek észleli. Egyes szag- és ízérzések téves felfogása és értelmezése szintén okozhat illusiókat. A beteg a füstben tömjén-, virágillatot, hulla-, kénszagot érezhet, a rendes ételeket undorító ízüeknek találhatja. A tapintó és izomérzésbeli illusiók a hideg vagy meleg tárgygyal, testrészszel, holttesttel való érintkezés a villamozás, delejezés, tüzes vassal égetés, az agy megduzzadásának, felpuffadásának, zsugorodásának, a terhességnek, magzat mozgásának, a gyomor és belek összezsugorodásának gondolatát ébreszthetik. Az illusiók éppen úgy, mint a hallucinatiók élénk hangulatváltozást, szellemi és motoros nyugtalanságot, erőszakos kitöréseket okozhatnak és sokféle elmekórforma részlettünetei lehetnek.
