Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - e) A szervezeti élet egyes physiologicus folyamataihoz társuló elváltozások
69 való ki nem elégítlietése az önfertőzés gyakorlására vezet, a minek aztán az épen jelen lenni szokott túlhajtottsága a már jelzett ideges és szellemi zavarokat idézheti elő. Sok esetben a fokozott nemi inger már valamely súlyosabb agy-gerinczagyi, elmebántalom izgalmi tünetét képezi. Ezt látjuk a tabes, a paralysis progressiva bevezető szakában, a mániánál s ezen állapot nőknél mint nymphomania, férfiaknál satyriasis ismeretes. Ä nemi élvezetek iránt való fogékonyság-liiány hátterében rendesen pathologikus okok szerepelnek s igen gyakran fejlődésbeli anomáliákon alapul. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy az egyheréjűség, vagy a here és penis, nőknél a méli és petefészkek tökéletlensége, durványos alkata degenerált, főleg pedig szellemileg visszamaradt, gyenge elméjű, buta egyéneknél fordul elő. Egyes esetekben a nemi szervek- nek lobos, tuberculoticus folyamatok után való degene- rálódása vagy agy-gerinczagyi bániaknak (az uro-genita- lis központ elváltozása) következtében szűnik meg a nemi vágy. «) A szervezeti élet egyes pliysiologtkus folyamataihoz társuló elváltozások. Egyes pbysiologikus folyamatok, mint milyen a serdülés, a havi tisztulás megjelenése és végleges elmaradása, a terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás, a szervezet bizonyos átalakulásával, rázkódtatásával járnak, a mely kifejezést nyer egyes functionalis zavarokban, az idegrendszer és a psycliikus kör kisebb-nagyobb fokú alteráltságában. A serdülés (pubertas) beálltával a szervi élet egy fontos fejlődésbeli stádiumot ér el, a melynél egyrészt bizonyos organikus evolutionalis folyamatok, mint a 7-ik életévtől szünetelő s ez időben újra folytatódó koponyabeli növekvés, az ivarszerveknek, az emlőknek a íunctioképes- séghez való átalakulása, másrészt a nemi élet ébredése s az egyéniségnek a faj fentartása érdekében való érvényesülésének mindinkább jobban előtérbe jövő sejtelme, majd tudata, ezzel kapcsolatosan az ellenkező nembeliekhez való önkéntelen vonzódás — mindmegannyi újabb és újabb
