Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - b) Traumák és operatív beavatkozások
48 lesz, a testi és szellemi bágyadtság jeleit érzi. A betegek egy része elég gyorsan, míg a másik csak lassankint, napok, hetek múlva szedi össze magát, annyira, hogy fenn járhat, némi szellemi vagy testi munkát végezhet, de, bár látszólag helyre állott, ez esetek bizonyos számában egy lassankint fokozatosan kifejlődő s eleinte a neurastlieniá- hoz és liysteriához hasonló ideges állapot tünetei bontakoznak ki nála fejfájás, fülzúgás, szédülés, álmatlanság, bágyadtság, levertség, étvágytalanság, általános gyengeség, időnkénti, a betegség kiváltó okát képező szerencsétlenség körülményeire való gyakori önkéntelen visszaemlékezésre fokozódó s vehemensebb alakban nyilvánuló szorongás, félelmi érzetek, a kedélyhangulatnak a sírásig fokozódó el- lágyulása, a számos liypochondriás sensátiók, panaszok (a test különféle részében érzett szúró fájdalmak, bizsergés, égetés, fejnyomás stb.), paraestliesiák, anaestliesiák, hypersesthesiák, az érzékszervek functionalis zavarai, az izomműködések gyengesége, részleges vagy teljes bénulás, a reflexeknek többnyire fokozott, de olykor csökkent volta, a nyelvben és végtagokban mutatkozó reszketés alakjában. A betegek meglehetős részvétlenekké válnak hozzátartozóik, rendes hivatásuk iránt, kerülik az emberek társaságát, gondolkozásuk megnehezült, a hozzájuk intézett kérdésekre lassan, vontatva, halk hangon felelnek, figyelmüket nem képesek sokáig rögzíteni egy tárgyra, az olvasottakat könnyen elfeledik, általában emlékezetük a közelmúlt eseményeire nézve gyengült. Bizonyos szellemi és mozgásbeli vontatottság, akadályozottság tünetei észlelhetők nálok. Többnyire leliorgasztott fejjel lassan, bizonytalanul járnak, könnyen kifáradnak s a testmozgás bizonyos kellemetlen subjectiv tüneteket vált ki náluk, milyen a hát, alsó végtagokban érzett feszülés, sajgás, kisugárzó fájdalom, gyakran nyújtózkodnak, nehezen határozzák el magukat, hogy felálljanak, elinduljanak valahova, kényszerképzeteik következtében habozókká válnak, sok ember között vagy tágas tereken félelem lepi meg őket, úgy éber állapotban, mint az álom alatt gyakran foglalkoznak a kiállott s rájok végzetessé vált szerencsétlenség körülményeivel, a midőn sajátságos szívszorongás, nyomasztó érzés lepi meg, úgy
