Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 17. Veleszületett butaság (idiotismus)
452 nem akadozik. Arczkifejezése bamba. Hangulata többnyire közönyös, de a hosszasabb beszélgetés, a többszörös kér- dezősködés után mogorván, kelletlenül felel, majd indulatosan kifakad, hogy hagyják békében s aztán helyéről felkelve, járkálni kezd a szobában. De könnyen kibékíthető, szivar Ígéretére, azonnal leül előbbi helyére s készségesebben válaszol. Azt mondja, jól tud írni, olvasni és számolni, de a megfelelő kísérletnél a legnagyobb tökéletlenséget árulja el. Az egyszerűbb számmíveleteket is hiányosan oldja meg. Az általános társadalmi, földrajzi, történelmi, politikai ismereteinek megvilágítására czélzó kérdésekre nagyon hiányos feleletek ad. így pl. a többi közt a következőket mondja: «Mátyás király, Hunyady János, Habsburg- ház, fényes történelmi emlék, a magyar hadsereg diadala, a külföld is bámulj a, tudom, tudom, hogy ne tudnám, akkor is úgy volt, a politikával nem foglalkozunk, nekünk más dolgunk is van, a socialisták, anarchisták, nihilisták, pártszenvedély, egyik erre húz, a másik arra, ez mind igaz, a világtörténelem megmutatja». Általában gondolatmenete szakadozott, zavart, egyes emlékezeti képeit meglehetős rendszertelenül, összefüggés nélkül fűzi egymáshoz. Minden alkalomszerűség nélkül hozza fel, milyen czipőt, kabátot kapott. Emlékező képessége gyengült. A helyet, születése évét, korát, a folyó évet, hónapot, napot hiányosan jelzi. ítélő, következtető míveletei nagyon gyarlók, gyermekesek. Megjegyzései sokszor nyersek, triviálisak. Gyakran használja ama kifejezést: «a fene csak nem ette meg». Köszönés nélkül jön vagy távozik. Rendetlen, önmagát teljesen elhanyagolja. Semmi iránt sem érdeklődik. 17. Veleszületett butaság (idiotismus). A veleszületett butaság a szellemi élet tökéletlen kifejlődésének különféle fokát fejezi ki. Alapját az ébrényi korban, a szülés alatt és után, a gyermekkor első éveiben keletkező okok által feltételezett agybeli elváltozások, fejlődésbeli akadályok képezik. Ezek között szerepel az öröklés által való súlyos terheltség, a szülők ideges állapota,.
