Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 16. Szerzett butaság (másodlagos butaság, anoia, dementia secundaria)
449 keclnek a normalis átlag niveau]ára, hanem azon alul maradnak. Már az elmebetegség aetiologiájának tárgyalásánál (1. a 28. és a következő lapokat) felemlítettük ama agybeli elváltozásokat, melyek a szellemi képességek hanyatlását eredményezik. Az ezeknél szerepet játszó tünetek és a lefolyás az egyes esetekben útba fognak igazítani. A melancholia, mania, hallucinatoricus zavarodottság, heveny butaság is, ha huzamosabb ideig tart s az általános táplálkozásbeli zavarok mellett az agykéreg sorvadása következik be, másodlagos butaságba mehet át. Ilyen esetben gyakran fel-felcsillámlanak egyes tünetek, a melyek az elsődleges (előbbi) kóralak természetére engednek következtetést. A szerzett butaságnál a szellemi míveletek többé - kevésbbé kifejezett csorbulása, megfogyatkozása, tökéletlensége, fegyelmezetlensége ötlik szembe. A betegek felfogása nehézkes, a reájuk ható ingereket épen nem vagy csak hiányosan veszik észre, társításuk az egyes emlékezeti képek s azok összeköttetéseinek kiesése következtében hézagos, bizonytalan, a képzetek felelevenítése, a reproduc- tio lomhább, tökéletlen, az itélő-következtető folyamat korlátolt, nélkülözi a logikai összhangot. Beszéd közben a megfelelő kifejezéseket nem találják meg, könnyen térnek át a tárgyhoz nem tartozó mellékkörülményekre. A helyzetet, körülményeket és viszonyokat nem képesek helyesen elbírálni, erkölcsi, jogi, társadalmi conventionalis érzetük csökken, elhomályosodik s ennélfogva cselekedeteik bizonytalanokká, czélszerütlenekké, hadárakká, visszásakká, nevetségesekké válnak, teljesen nélkülözik a tapintatosságot, lépten-nyomon összeütközésbe jöhetnek az erkölcsi és társadalmi renddel. A csökkent értelmi gátlás mellett a szenvedélyek, indulatok közvetlenebbül és zabolátlanabbik nyilatkoznak s csekély ok elégséges az erőszakos kitörésekre. A betegek hangulata rendesen nem felel meg a helyzetnek és a beszéd tárgyának. Minden ok nélkül nevetgélnek, majd — a mi különösen az agybeli vérzés után keletkező butaságnál gyakori — könnyen elérzékenyednek, sírva fakadDr. Moravcsik: Gyakorlati elmekórtan. 29 A
