Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 12. Aggsági elmezavar (aggsági butaság, psychosis, dementia senilis)

423 neki, a sírba akarják dönteni, idegenek előtt folyton azt hangsúlyozza, hogy ő az utolsó a háznál, felesége, gyerme­kei szívtelenül bánnak vele. Később aztán minduntalan azt hozta fel, hogy mennyi sokba kerül a háztartás, a gyerme­kek ellátása s a legszükségesebb kiadásokat sem akarta fedezni, rendeletet adott ki, hogy csak levest főzzenek. Egy alkalommal feldúlt arczczal kereste fel testvérét s elpana­szolta, hogy felesége meg akarja lopni s egész vagyonával el akar szökni, kérte, hogy magával hozott pénzét rejtse el. A vele legkíméletesebben bánó felesége és gyermekei gyen­gédségét nyersen visszautasította, folyton szemrehányások­kal illette őket, sőt egy alkalommal revolvert is fogott nejére. Több ügyvédnél és közjegyzőnél megfordult s külön­féle czélszerütlen, ellentmondó intézkedéseket tett, több végrendeletet írt, a melyeket rövid idő múlva megmásított, visszavont. Egy ízben pedig testvére azon érte, a mint értékpapírjait a kályhába dugva, meg akarta égetni. Jelenállapot. Az elég jól fejlett és mérsékelten táplált 158'5 cm. magas férfi hajzata ősz. Koponyája a korona­varrat táján nyeregszerű bemélyedést képez. Koponya­méretei: hosszátmérő: 198, harántátmérő: 149, magas­ság: 114, körzet: 568 mm. Irise barna, mindkét látája szűkebb, renyhén reagál. Arczizmai petyhüdtek, homloka ránczos, arczbőre fakó sárgás, száraz. Nyelvében s ajká­ban, kezében remegés észlelhető. Mindkét kéz nyomóereje kicsiny (28—30 klgrm). Térdreflexe élénkebb. Látása, hallása meggyengült. Mellkasa szűk, a tüdők felett szét­szórt hurutos zörejek hallhatók. Szívműködése lassú, a szív­hangok csengők. A lialántéküterek kanyarulatosak, élesen kidomborodók, rigidek, a pulsus feszes. Testtartása gör­nyedt, járása nehézkes, csoszogó. Arczkifejezése bamba. Hangulata többnyire nyomott, könnyen elérzékenyedik, de néha felderül sok nélkül nevet­gél. Beszéde vontatott, de a szavak kiejtése közben nem botlik. A hozzá intézett kérdéseket nehezebben fogja fel s azokra gyakran tökéletlen választ ád. Gondolatmenete fegyelmezetlen, szakadozott, többféle tárgyba kezd s csak­hamar másra tér át. Minden alkalomszerűség nélkül beszél órájáról, ruhájáról, tyúkszeméről, az ételekről: Nyilatkoza-

Next

/
Thumbnails
Contents