Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
Bevezetés - Történeti áttekintés
BEVEZETÉS. Az elmekórtan az orvosi tudomány egyes szakmái között joggal megillető helyét ugyan csak az utóbbi században vívta ki magának teljesen, egyes vallásos iratokban, költői művekben s a művészek alkotásaiban feltalálhatjuk annak nyomát, hogy az elmebetegség már a tudásunkkal megközelíthető régi időkben is előfordult, sőt azt bizonyos czé- lok elérésére színlelték is. Az ó-testamentom több példát szolgáltat erre. Sámuel I. könyvének XVI. részében a 14., 15., 16. és 23. vers u. i. a következőket tartalmazza: «Az Úrnak lelke pedig eltávozék Saultól és gyötri vala ötét a gonosz lélek, mely az Úrtól bocsáttatott. Mondának pedig Saulnak szolgái: imé most az Istentől bocsátott gonosz lélek gyötör téged. Parancsoljon, kérünk, a mi urunk és a te szolgáid, kik előtted vágynak, keresnek oly embert, ki a hegedűhöz jó] tud: hogy mikor az Istennek gonosz lelke rajtad lészen, hegedüljön előtted és könnyebben lészen dolgod. Lön pedig, hogy mikor az Isten lelke Saulra jő vala, akkor Dávid hegedűjét veszi vala és kezével veri és Saulnak pihenésére és könnyebbségére vala és eltávozik vala tőle az a gonosz lélek». (Károli Gáspár fordítása). Dániel próféta könyvéből pedig azt tudjuk meg, hogy Nabukodo- nozor, babyloniai király elmebetegségében állattá változott - nak hitte magát. «Ugyanazon órában a beszéd bételék Nabu- kodonozoron: és az emberek közül kivetteték és mint az ökör, füvet eszik vala és égi harmattal öntöztetik vala az ő teste, míg az ő szőri, mint a saskeselyűknek tolláik, meg- nevekedék és az ő körmei mint a madarakéi.» (Dániel könyve, IV. rész, 30. vers. Károli fordítása.) Aias (Ajax), a görög hős, a felett való felháborodásában, hogy nem ő kapta meg Achilles fegyvereit, hanem Odysseus, dühöngő rohamot
