Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 11. Hüdéses elmezavar (terjedő hűdéses butaság, paralysis progressiva, dementia paralytica progressiva)

viszonyokra és személyekre itt-ott botlásokat kezd elkövet ß ez irányú nézeteinek nyilvánításában sokszor nagyon y nagy felületességet és túlságos liberali sinnst árul el. A kii lönben figyelmes liázi úron megesik, hogy vendégeiről megfeledkezve, magukra hagyja avagy az előttük feltárt ajtón maga megy előre. Eleinte maga is s környezete ezen botlásokat észre véve, egyszerű szórakozottságnál egyébnek nem tartja.

A betegek egy részénél kezdetben sajátságos paranoiás vonás is mntatkozhat, a mennyiben környezetükkel szemben gyanakvókká, bizalmatlanokká válnak, majd gyanúsítani kezdenek, féltékenyekké lesznek, sőt több esetben a határozott hűtlenségi téveszmék is megjelenhetnek, épen úgy, mint az alkoholistáknál szoktak előfordulni, a nélkül, hogy a bántalom aetiologiájában legkisebb mértékben is szerepelnének a szeszes italok. Több ízben hallottuk azt a panaszt, hogy a paralyticus a betegség kezdetén szokása ellenére minden ok nélkül féltékenykedni kezdett, neje után leskelődött, azt másokkal folytatott benső viszonynyal, házasságtöréssel gyanúsította, becsületében sértegette, mi által a leghevesebb jeleneteket provokálta s neje e miatt férfi ismerőseivel beszélni sem mert. Némely esetben a beteg belátja ezen tünetek abnormis voltát s maga hozza fel, hogy egy idő óta — nem tudja, miért — féltékenynyé vált. Néha élénk liallucinátiók, illusiók, üldöztetési irányú téveszmék vezetik be a kórképet. Egy beteget pl., a ki időnkint álmatlanságban s fejfájásban szenvedett, olykor szorongás, félelem lepte meg s olyan érzése támadt, mintha vízen járna, az alakok, a betűk összefolynának szeme előtt. Azt tapasztalta, hogy a vele érintkező egyének mindig azt ismétlik, a mit az előző napon mondtak, az idegenek úgy fogadják, mintha mindig ismerték volna. Ezen jelenségek oly kellemetlenül érintették, hogy nem is mert a társaságba menni. Ezenkívül élénk hypochondriás gondolatok foglalkoztatták. Később hanghallások is csatlakoztak a kórképhez, még inkább paranoiás színezetet kölcsönözve annak. Csak hónapok múlva bontakoztak ki a hüdéses elmezavarra jellemző motoricus és szellemi tünetek. A betegek néha mindent megváltozva látnak maguk körül, mintha az egyes