Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - a) Az agy, gerinczvelő és környéki idegek betegségei
38 szöveti elváltozáson alapuló megvastagodása mellett a gland, thyreoidea csaknem teljesen elpusztul s egyéb táplálkozásbeli zavarokként a bőr kiszárad, korpádzóvá válik, a verejték-elválasztás csökken, a körmök,- fogak, baj elroncsolódnak, az arczvonások elsimulnak, a nyelv és a foghús megduzzad, az egész arcz felfújtnak, kifejezésnélkülinek tűnik fel — jellemző testi és szellemi elerőtlenedéssel tunyasággal, a tompaság, a butaság előre haladó typusával szokott járni. A szellemi körben nyilvánuló lanyhaság, aka- dályozottság s az e mellé olykor csatlakozó kedélyliangulat- beli ingerlékenység, a fájdalmas, szorongó érzetek a me- lancliobára emlékeztetnek. Sommer nagyobb fokú kedélyi leliangoltságot, liallucinatiókat, téveszméket és félelmes deliriumokat is észlelt ilyen betegeknél. Általános ideges tünetekként jelentkezhetnek: a fejnyomás, fejfájás, szédülés, az izmok görcsös összehúzódásai, a remegés. Régen ismert tény, hogy choreánál a szellemi élet többé-kevésbbé kifejezett alteráltsága észlelhető. Az utóbbi évek behatóbb vizsgálatai több esetben derítettek ki e bán- talommal kapcsolatos psychosisokat, úgy, hogy némelyek hajlandók külön clioreás elmezavarról szólni. Scholz 1892-ben megjelent tankönyvében már külön fejezetet szentel neki. Részünkről nem tarthatjuk eléggé jogosultnak az egyes elmekórformáknak minden egyes aetiologicus mozzanat szerint való különválasztását, a midőn látjuk, hogy az idegrendszerbeli bántalmakhoz kapcsolódó mulé- kony vagy tartós szellemi rendellenességek az ismert elmekórformák keretébe jól bele illenek s azok fő és jellemző sajátságait fölismerlietőkké teszik még akkor is, lia ez alapbántalom természete akár keletkezés, akár lefolyás, akár tüneti szempontból némi idegenszerűséget is vegyít közibük. A lényegére nézve még meglehetősen homályos chorea, a melynél aetiologikus szempontból a kedélyi izgalmak, az izületi csúz s szívbülentyű-bántalom, a fertőző betegségek és a terhesség birnak leginkább számbaveliető jelentőséggel, mint ismeretes, már a bevezető, prodromalis időszakban általános ideges ingerlékenységgel, kedélyi le- hangoltsággal, a szellemi és testi könnyű kifáradással, álmatlansággal jár s ez után következnek be a változó in-
