Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - a) Az agy, gerinczvelő és környéki idegek betegségei
35 az utóbbi időben volt nálok észlelhető: a tapasztalat mégis arra tanít, hogy a bnjakór fontos tényező az elmebetegségek áetiologiájában. Tagadhatatlan azonban, hogy a bnjakóros eredetre utaló paralysis progressiva eseteiben is alig érünk el valami eredményt az antilueticus eljárással. Magunknak is volt alkalmunk esetet észlelni, hol a határozott bujakóros jelek mellett előállott liüdéses elmezavar tünetei sypliilisellenes gyógyszerelésre teljesen eltűntek, a betegségi teljes belátás mellett, de később újra kitört a halállal végződő bántalom. Sokkal több eredményt biztosít más elmekórforma, mint milyen pl. a melancholia, ha hátterét a bujakóros fertőzés képezi. Magunknak két ilyen esetben nyilt alkalmunk teljes és meglepő gyógyulást észlelnünk. Albers a lues által előidézett agytüneteket három csoportra osztotta: 1. a syphiliticus hypochondria, 2. syph. typhus vagy meningitis, 3. az apoplectiformis rohamokkal járó zavart elméjüség izgalmi jelenségei. Meyer az alkati syphilis mellett a mélánclio- liás, hypochondriás depressio, mániás izgatottság állapotait, a hüdéses elmezavartság tüneteit, fejfájás, szédülés, apo- plecti- és epileptiformis rohamok, mozgás- és beszédzavarok kíséretében észlelte.Ripping az elmebetegek3'2—9'8%-ánál constatált luest. Legrand du Saulié a bujakóros alapon fejlődött elmebántalmak (folie syphilitique) három alakját különbözteti meg: a) dépression intellectuelle, b) excitation maniaque, c) pseudo-paralyse générale. A syphiliticus alapon fejlődő elmebántalmak közül leggyakrabban fordul elő a hüdéses elmezavar, a melancholia és mania már aránylag ritkább. Ripping 22 esete közül 4-nél melancholia, 4-nél mania, 4-nél tébolyodottság, 1-nél elmegyengeség és 9-nél paralysis progressiva mutatkozott. Wille 77 esetében 40-nél a szellemi erőnek általános hanyatlása észleltetett, részint nagyobbfokú feledékenysóg mellett butaságba menve át, részint acut szellemi zavarokkal megszakítva. 15 esetben mániás és melancholiás állapot váltakozva, 9-ben tartós hypochondrico-melancholiás lehangoltság, 8-szor acut delirium, 8-szor mania nagyzási téveszmékkel. Egyes esetekben a további lefolyásban az erkölcsi hanyatlással is találkozott. Mendel a paralvticusok 76, Regis 85. Binswanger 49. Oebeke 3*
