Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 7. Tébolyodottság (paranoia)
312 tettek, a melyektől elbódult s ilyenkor testét megrontották, ondóját kiszívták, herezacskóját összeszorították, egész nyomorékká tették, úgy, hogy inai alig birják, belső fájdalmat érez, teljesen elgyengült. Ellenségei hibáit kibeszélik, azért nincs szerencséje a lányok körül. Éjj élénkült bezörgetnek ablakán, a szoba bútorait összeforgatják, munkájában megzavarják, rósz bőrt tesznek elébe, eszközeit eltompítják s az általa készített czipöket rosszakkal cserélik ki, hogy így ügyetlennek, hasznavehetetlen munkásnak tartsák s ha önálló üzletet nyit, ne boldogulhasson. Háta megett rossz híreket terjesztenek róla, összesúgnak, jelek és szavak által értésére adják, hogy jó lesz vigyáznia s távoznia B-ről. Egy alkalommal azt hallotta, hogy R., a ki fö ellensége, gazdájával beszélgetve, azt mondta: «még várhatunk, sokáig úgy sem viszi», mindjárt tudta, hogy megmérgezték s ha így nem sikerül őt láb alól eltenni, agyon fogják ütni. R. egyszer valami papircsomagot vett ki zsebéből s hirtelen az ágy alá rejtette, ez szerinte dynamit volt, a melylyel fel akarták robbantani, de hasztalan kereste a papircsomagot, már sehol sem találta. Hogy készül valami ellene, azt onnan is kiérezte, hogy társai és gazdája különös módon néztek rá s gyakran elpirultak. Még az utczai gyermekeket is felbiztatták ellene, a kik mindig ablaka alá mentek za- jongni s azt kiabálták: «csámpás, franczos». Minden tettét kikémlelik, leskelődnek utána, még gondolatait is kitalálják. Az újságokban czikkeket iratnak, álnéven híreket közölnek róla. Másokat is bele vonnak az ellene irányuló szövetségbe. A kávéházi pinczért megvesztegették, a ki azért tette elébe a «Bolond Istók»-ot, hogy a «bolond» jelzőt magára vegye. A cselédnek meghagyták, hogy piszkos rongyokat dobáljon útjába s akkor poroljon, ha kimegy a konyhába. Végre indulatosan kifakad, hogy az már mégis sok, hogy egy ártatlan embert annyira kínoznak, még azt is ráfogják, hogy socialista, pedig ilyesmire soha sem gon- ’ Általában figyelmét folyton ezen üldöztetési és hypo- driás téveszméi, valamint illúsiói és liallucinátiói tart- 'ötve. Ezektől eltekintve, felfogása elég élénk. Beszéde ív, összefüggő, helyre és időre nézve jól tájékozó-
