Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 7. Tébolyodottság (paranoia)
306 A perlekedő tébolvodott a betegség további folyamán — terveinek sokszoros hajótörése után — mindenki és minden iránt tartózkodóvá, bizalmatlanná válik, mert már előre is részrehajlást, rossz indulatot tételez fel a vele érintkezőkben. Midőn a törvényszék egy ilyen egyén elmebeli állapotának megvizsgálását rendelte el, a beteg már az első vizsgálat alkalmával kifejezte, hogy nem bízik a törvény- széki orvosban, a kit a részrehajló, ellenséges indulatú birák, de még két országban élő s felőle egymásnak folyton jelt adó ellenségei befolyásolhatnak s kijelentette, hogy testi és szellemi épségét igazoló orvosi bizonyítványokat fog beszerezni magán úton. A betegség huzamosabb idő tartama után a betegek kritikai éle lassankint eltompul, logikai botlásaik, ferde, hamis Ítéleteik szaporodnak, szokásuk megváltozik, mindjobban bele merülnek téveszméikbe, mígnem egyre világosabbak lesznek a gyengeelméjűség tünetei. Elég gyakran tapasztalhatjuk, hogy a tébolyodottság imént felsorolt alakjai egymással sokszorosan combinálód- liatnak s némely kevert formánál a liypocliondriás, vallásos, eroticus, nagysági és üldöztetési téveszmék együtt fel- találhatók. Előfordulhatnak továbbá teljesen ki nem fejlődött korcs (abortiv) alakok is s ide tartoznak részben a némely szerző által külön kórforma gyanánt megkülönböztetett ú. n. kény szer képzetes elmezavar egyes esetei is, a hol a kényszerképzetek dominálják a kórképet az azokat kisérni szokott egyéb tünetekkel. (L. a 157—162. lapot.) Különben ezek a tébolyodottság keretében gyakran előfordulnak a téveszmék és érzékcsalódások mellett is. Sander és vele egyes szakbúvárok megkülönböztetik még az ú. n. originär tébolyodottsdgot is, a melyre nézve jellemzőül tekintik, hogy a súlyosan terhelt, különcz, sajátságos természetű, neuropathiás egyén szellemi fejlődésével lépést tartva, fokozatosan formálódik ki s a betegség csiráit már a gyermekkorban feltalálhatjuk. Itt különösen a származásra vonatkozó nagysági, kicserélési és üldöztetési téveszmék (magas rangból származott, de családi cselszö- vény miatt csecsemő korában alacsonyabb sorsú egyének körébe helyezték) játszák a főszerepet, úgy, a mint már
