Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 7. Tébolyodottság (paranoia)
296 hogy tegyen nála látogatást. Az ilyen tébolyodottak különféle családfákat szerkesztenek, származásukat nasfv ősöktől vezetik le. A nagysági tébolyodottság keretébe tartoznak a kóros inventorok is, a kik különféle badar szerkezetű találmányaiknak óriási sikert jósolnak s teljes meggyőződéssel igyekszenek azokat megvalósítani, fennen hirdetve, hogy ily módon nemcsak önmagukat teszik gazdagokká, de hazájuk dicsőségét is emelni fogják, sőt az egész emberiséget is boldoggá teszik. Egy ilyen tébolyodott (lakatos) pl. felhívásomra az általa szerkesztett gépet következőkben ismertette: «Alúlírt hosszas tanulmányozás vagy kisérlettételek tetemes idő és pénz áldozattal oly fekvő gépet találtam fel, melyet legjobb meggyőződésem szerint szellemi sajátomnak. tudtommal újnak tudom. Yíz, tűz, szél, jószág erő nélkül dolgozik. Egy ember vezet 2 pár 3 Iái) átmérő malomköveket. Perczenkint a kövek 150-szer fordulnak. Egy pár kő őröl óránként 3 mázsa búzát sima lisztre. A szálvason a kerék átmértéke 3 láb. Az erő sokszorozható és használható mindenre. A minta készen áll. felállításához feles vállalkozót keresek.» Meglehetős complieált rajzokat is mutatott, a melyek a nem szakember előtt is elárulták a badar alapeszmét. Ezek az inventorok íiapliosz- szat találmányaiknak szentelik, sőt még éjjeleiket, vagyonukat is feláldozzák, szabadalomért folyamodnak s tervük kivitelének sikertelenségét az emberek irigységének, rossz indulatának, ellenszenvének tulaj donítj ák. Némely esetben — habár ritkábban is —■ az üldözte- tési téveszmék okainak kutatása közben ébred a betegben a nagysági vonás, a midőn a beteg azon meggyőződésre jut, hogy saját személyisége nagyobb jelentőségű, társadalmi, anyagi és szellemi fölénye, kilátásai miatt igyekeznek ellenei lehetetlenné, láb alól eltenni. A vallásos tébolyodon Ságnál az érzékcsalódások és téveszmék szintén expansiv jellegűek, de tartalmukat csupán csak vallásos vonatkozások képezik. Az ilyen egyéneknél már korán mutatkozhat az exaltáltság, a mvsticismus, a vallás külső formái iránt való rajongás, a nélkül, hogy a vallásosság lényegét, bensőségét felismerni és átérezni tudnák s épen ezért az álszenteskedés mellett az erkölcsi érzet
