Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 7. Tébolyodottság (paranoia)
291 diók alig vagy nagyon alárendelt szerepben jelennek megy inig máskor az érzékcsalódások praedominálnak s irányítják és tartalom tekintetében gazdagabbakká teszik a téveszméket. Egyes esetekben azonban a helytelen logikai míveletek és kimagyarázás útján is fejlődhetnek, a midőn a heteg valamely téveszméjének értelmezése közben újabbat teremt meg, avagy — a mit szellemileg megfogyatkozott, gyenge elméjű egyéneknél tapasztalhatunk -— a környezet egyes, talán tréfás megjegyzését minden további megfontolás, kritika nélkül elfogadva, mint téveszmét szerepelteti. A téveszmék lehetnek rendszeresek, minden tekintetben részletesen kidolgozottak, a midőn a beteg azokat előéletével, körülményeivel összhangzásba hozza s ily módon ■egyéniségével mintegy szorosan összeforrnak, gondolkodását, cselekedeteit uralják, irányítják s többnyire az egész életen át változatlanok maradnak. Ha a kórkép keretében több téveszme fordul elő, valamelyiknek vezérszerepe a beható kutatás után felismerhető lesz. Magnan a degene- rált egyének tébolyodottságára nézve egyik jellemző vonásként a téveszmék sokszerűségét, polymorphismusát emeli ki. Néha a téveszmék nem lépnek az egyéniséggel bensőbb összeköttetésbe s isoláltságuknál fogva a szellemi •egységben mintegy idegenszerű vonást képviselnek. Lehetnek továbbá töredékesek, tökéletlenek. Olykor progressivi- tást tüntetnek fel. A téveszmék minőségére, tartalmára nagy befolyást gyakorolnak a beteg míveltségi foka, társadalmi állása, a körülmények és viszonyok, sőt egyes szervezeti elváltozások, betegségek is. A téveszmék tartalma szerint meg szokás különböztetni az üldöztetési, nagysági, hypochoudriás, vallásos, szerelmi és a perlekedő tébolyodottságot. Az üldöztetési tébolifodottság is rendesen lassaukint fejlődik ki. A betegnek eleinte csak bizonytalan sejtelmei keletkeznek. Azt veszi észre, hogy az emberek megváltoztak körülötte, ridegebbek lettek, kerülik társaságát, megvetik. Később már azt tapasztalja, hogy ha valahol megjelenik. a társaság tagjai összesúgnak, jelentős pillantást vetnek rá. sőt itt-ott kedvezőtlen, sértő megjegyzést tesznek rá, kiköpnek előtte, köhögéssel rosszalásukat fejezik ki 19*
