Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 7. Tébolyodottság (paranoia)

289

nyeiket érintő czélzásokat, figyelmeztetéseket tartalmaznak. A kinyirogatott hírlapi czikkek egész halmazát gyűjtik össze, az általuk nagy jelentőségűeknek tartott szavakat, mondatokat aláhuzogatják, zárjelek között, a margón megjegyzéseket, felkiáltó vagy kérdőjeleket illesztenek melléjök. Egy beteg pl. arról panaszkodott, hogy a hírlapok azért közlik az öngyilkosság eseteit, hogy ő is öngyilkosságot kövessen el s a törvényszéki rovatban részletezett lopás és sikkasztás bűntette tulajdonképen leplezett alakban czél- zást tartalmaz rá nézve, hogy őt is tolvajnak, sikkasztó- nak tartják.

A betegek nyilvános helyen megjelenve, azt tapasztalják, hogy a társaság tagjai őket figyelik, összesúgnak, róluk beszélnek, jelekkel tudomásukra hozzák, hogy szívesen látott vendégek-e vagy sem, Néha sajátságos megvetéssel fordulnak el tőlük, míg máskor tiszteletteljesen köszöntik. Egy szerényebb állású beteg pl. azt mondta, hogy egy idő óta főnökei és hivatalnok-társai különös módon keresték a vele való érintkezést s arczukról olvasta le s beszédükből érezte ki, hogy szeretnének vele benső baráti viszonyba lépni, bár ezt egyenesen senki sem fejezte ki előtte. Egyes betegek az esetleges ünnepélyeket, katonai díszkivonulásokat, a sok harangozást, az utczai zenét, az emberek csoportosulását a személyök mellett rendezett tüntetésnek, az irántuk tanúsított tisztelet kifejezésének tartják. Némelyek előtt úgy tűnik fel, hogy lakó helyiségeik tárgyai, bútorai, ruhaneműi másként vannak elrendezve, mint az előtt voltak, ételük, italuk íze, színe szokatlan. Egy nőbeteg pl. azt állította, hogy tükreit mesterségesen úgy preparálták, hogy torzképet mutassanak, a szoba falait mérges anyagokkal kenték be, czipőit reggelre mindig kicserélték s szükebbeket kapott, a melyek szorították, ruháiba sok Ítélést raktak, hogy ne tudja jól felhúzni és hogy nagyobb hőséget érezzen. Hogy a tébolvodott a véletlenségböl miféle ferde következtetést vonhat le, eléggé bizonyítja egy vidéki ügyvéd esete is, a ki midőn a fővárosban lakó barátját meglátogatta, annál nehány különféle foglalkozású és rangú egyénnel találkozott. Ezt a véletlent jelképnek tekintette, a mely — szerinte — összefüggött vidéki kartársának neDr. Moravcsik: Gyakorlati elmekórtan. ^ '1