Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 5. Combinált elmekórformák - b) Katatonia
mék is felmerülhetnek, míg nem aztán a stupor képe bontakozik ki. Egyes esetekben rövid bevezető stádium utáu meglehetős rohamosan fejlődő és élénk, tarka színezetű lialluci- natiók által kisért nagyobb fokú izgatottság képében áll elő az elmezavar, a midőn a betegek zavartakká, tájékozatlanokká lesznek, hangulatuk a Szélsőség között ingadozik, majd a félelem, ijedtség befolyása alatt állnak, majd a kicsapongásig derültekké, jó kedvűekké válnak, czéltalanul futkosnak ide s tova. Nehány hét vagy hónap múlva az izomzat sajátságos katatoniás feszülése következik be. Első sorban a Kahl- baum által felemlített negativismus lép előtérbe. A betegek keveset, nagyon halkan vagy épen nem beszélnek, a beható ingerekre (megszólítás, megcsípés) nem reagálnak. Ha azonban testtartásukat, helyzetüket meg akarjuk változtatni, ellenállnak, izmaik a behatás irányát ellensúlvozó össze- húzódást fejtenek ki. Némely esetben a betegek az adott utasításoknak épen ellenkezőjét cselekszik meg, a mely körülmény — mint Kraepelin tovább megjegyzi — épen a psychicus eredet mellett szól. Nagy hajlamot mutatnak továbbá arra, hogy egyes merev helyzetüket napokon, heteken át is megtartsák s ilyenkor mint valami fabáb ide- oda lóbálhatók, a nélkül, hogy végtagjaik, törzsük vagy nyakuk meghajtanék. Szemhéjaikat vagy erősen összezárják, vagy kimeresztett szemmel bámulnak maguk elé, a midőn pupilláik tágabbak. Arczkifejezésük merev, ajkaikat összecsucsorítva kibigyesztik vagy pedig csámcsognák, apró rágó mozgásokat végeznek. Néha teljesen mozdulatlanok, míg máskor feszes léptekkel járnak-kelnek. Tisztátlanok, ürülékeiket maguk alá bocsátják, olykor még akkor is, ha előzőleg az árnyékszékbe vitettek, a hol minden biztatás daczára sem végezték el szükségüket. Nyáluk önként elfolyik. Egyes esetekben az utánzásra való hajlam fejlődik ki, így pl. akkor esznek, köpnek, ha előbb valaki előttük ugyanazt teszi. Az előttök kiejtett szavakat ismételgetik. Máskor pedig bizonyos kényszermozgásokat végeznek, pl. forognak, testük felső részét előre-hátra hajlítják, a chorea saltatoria mozgásait utánozzák, ugrálnak, a bútorzatot