Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 4. Heveny butaság (dementia acuta, tompaság: stupor)

278 sokára aztán a szellemi és mozgási gátlás tünetei fejlődtek ki nála. Jelen állapot. A mérsékelten fejlett, hiányosan táplált 165’5 cm magas férfi hajzata szőke. Homloka alacsony, a koponyatető lejtős. Koponyaméretei: hosszátmérő: 178, harántátmérő: 151, magasság: 110, körzet: 534 mm. Bal arczfele a jobbhoz képest fejlődésében visszamaradt. Irise kék, látái kissé tágabbak, renyhébben reagálnak. Nyelve bevont, kissé reszket, ajkai szárazak. Fogai aprók, rovát- kosak. Fülkagylói kicsinyek, a helix elmosódott, fülczimpái odanőttek. Kinyújtott keze nem remeg. Térdreflexe kissé renyhe. A szív és nagy vérerek hangjai tiszták, a tüdőkben s egyéb szervekben rendellenesség nem észlelhető. Hőmér- séke 35'6—36'8 A3. Bőrének megsimogatására, megcsipé- sére nem reagál. Testtartása görnyedt, testmozgásai lassúk, lomhák. Többnyire egy helyen ül vagy áll, adott helyzetét nem vál­toztatja meg, így pl. felső végtagjait mindaddig felemelve tartja, míg a kifáradás következtében önként nem lianyat- lanak le. Megindíttatva, nehány lépést tesz előre, de csak­hamar megáll. Bambán, apatliiásan bámul maga elé. Semmi sem kelti fel érdeklődését. Tekintetének sajátságos merev­sége akkor sem változik meg, ha könyvet, zsebórát helye­zünk szeme elé. A hozzá intézett kérdésre lassan, vontatva,, halk hangon felel, válaszai rövidek s látható megerőlteté­sébe kerülnek. Néha pedig a felelet helyett csak ujjait dör- zsölgeti. A helyet jól, de az időt hiányosan jelzi. Hozzá tartozói nevét jól megmondja, de az előéletére vonatkozó adatoknál gyakran válaszolja: «már elfelejtettem«. Közö­nyösen fogadja családja minden gyengédségét, semmi sem szerez számára örömet, semmi sem kelti fel részvétét. Ke- délyi élete sivár, tartalom nélküli. Tehetetlenül enged ma­gával bármit tenni. Semmi kivánságot sem fejez ki. Az elébe tett ételekhez nem nyúl magától, csak hosszas nóga­tásra kezd nagy lassúsággal enni, de csakhamar leteszi a kanalat, úgy, hogy másnak kell etetni, vízzel megitatni. Környezete vetközteti, öltözteti, mosdatja. A szájában fel­halmozódott nyál önként kicsurog, orrváladéka végig folyik arczán, ürülékeit maga alá bocsátja. Ajkai halványak, vég-

Next

/
Thumbnails
Contents