Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 4. Heveny butaság (dementia acuta, tompaság: stupor)
274 körülötte, gúnyos becsmérlő, fenyegető megjegyzéseket tesznek rá, máskor kutyaugatást, madárcsicsergést hall. Férje, ismerősei jelennek meg előtte s biztató szavakkal bátorítják. Olykor phantastikus alakok, szellemek, angyalok, törpék repülnek be hozzá. Úgy tűnik fel előtte, mintha a falon levő képek integetnének. A hozzá közeledőket félreismeri, különféle néven szólítgatja. Egy ízben orvosához futva, átöleli, eroticus tekintettel nézegeti, simogatja, mi alatt enyelgő szavakat mondogat, de «óh te áruló! eredj gyalázatos» felkiáltással csakhamar eltaszítja magától, szitkozódni, fenyegetődzni kezd. Időnkint rövid időre felderül s mosolyogva nézegeti a szoba tárgyait s tánczolva fut ide s tova, majd megállva, szinészies helyzetben fecseg összevissza. Máskor ismét mereven bámul maga elé. Az ételeket vonakodik elfogadni. Öntudata homályos. A hozzá intézett kérdésekre alig figyel s válaszai bizonytalanok s többnyire semmi összefüggésben sem állnak a kérdéssel. Teljesen tájékozatlan. Néha kissé tisztábbnak látszik, a midőn környezetét jobban megérti, csodálkozva kérdezi, hogy mi történik körülötte, azt látja, hogy valamit akarnak vele az emberek, az egyes tárgyak sajátságos színben tűnnek fel előtte, semmi sincs úgy, a mint az előtt volt, mindent komédiából tesznek. Öntudatát azonban újra a tartalmukban élénken változó érzékcsalódások, deliriumok töltik be. Időnkint nagyobb mértékben izgatott, egyes tárgyakat szétdobál, környezetét fenyegeti, bántalmazni akarja, Éjjel álmatlan. 4. Heveny butaság (dementia acuta, tompaság: stupor). Főtűnetét a szellemi és mozgásbeli míveletek megnehezült lefolyása, gátoltsága és a hangulathiány képezi. A heveny butaság az agy kóros kimerülésének tüneménye, a mely testi és szellemi megerőltetés, sokszoros és huzamosabb éjjelezés, kicsapongás, önfertőzés, igen gyakran nehéz szülés, gyermekágy, nagyobb vérvesztés, heveny fertőző betegségek után szokott bekövetkezni. Rendesen a fiatalabb korban, főleg szellemileg korlátoltabb egyéneknél