Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 1. Búskomorság (melancholia)
butaság kórképe is kifejlődik. Néha pedig rövidebb-hosz- szabb, több havi, esetleg éves szünetek után ismétlődik. Egyes esetekben a mániával váltakozva képezi a circularis elmezavar egyik szakaszát. Eendes lefolyása kedvező körülmények között átlag 3-—6 hónapot vesz igénybe, de némely esetben egy éven felül is eltarthat. Ezen túl már a gyógyulásra alig nyújt kilátást s rendesen másodlagos butaságba megy át. Néha a melancholia mulékony jelleget mutat, a midőn a tünetek gyorsan bontakoznak ki s rövid idő (nehány nap, hét) alatt zajlanak le. Ilyenkor azonban hátterét az alkoliolismus, epilepsia, hysteria, koponyasérülés szokta képezni. A melancholia ismertetett alakjai többnyire nem fordulnak elő isoláltan, hanem egy és ugyanazon esetben a bán- talom különféle stádiumát képezhetik. A tünetek, mint már említettük, fokozatosan fejlődnek ki s aztán hosszabb időn át meglehetősen állandóak, legfeljebb reggel és délelőtt nyilvánulnak hevesebben, míg délután intensitásuk csökkenni szokott. A prognosis az esetek nagyobb számában kedvező, a mennyiben a különféle észlelők adatai szerint az esetek 50—60°/0-a meggyógyul, sőt Ziehen a typicus melancho- hára^ nézve a gyógyulási arányt 90°/0-ra teszi. Ellenben Kraepelin azt mondja, hogy 55 évesen alul levő betegeinek 40°/o-iü az 55 évesnél idősebbeknek pedig csak 25°/0-a gyógyult meg teljesen. Általában az tapasztalható, hogy a fiatalabb korban előforduló melancholiás esetek kedvezőbben folynak le s több kilátást nyújtanak a betegség teljes megszűnésére, mint a magasabb korban. A gyógyulás lassanként, fokozatosan következik be, a midőn a betegek táplálkozása megjavul, arczkifejezésük nyugodtabbá válik, homlokukról a ránczok eltűnnek, mintegy az olvadó a jégkéreg alól lassanként bontakoznak ki a régibb normális egyéniség alapvonásai. A betegség jóra fordulását szokta ideje korán jelezni a testsúly emelkedése és nőknél még az elmaradt havi tisztulás visszatérése. A betegek kezdenek környezetük, hozzátartozóik iránt érdeklődni, az őket érő ingerekre a rendes körülményeknek és viszonyoknak megfelelő hangulattal reagálnak, oly246
