Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

III. Rész. Az elmebetegek megvizsgálása

221 lenni arra, nem forog-e fenn öröklésbeli terheltség, vagyis fel- és lemenő vagy oldalágbeli vérrokonok nem szenved­tek-e elme- vagy idegbajban (különféle elmekórformák, ide­számítva az idiotismust is, hysteria, epilepsia, neurasthenia, gerinczvelő-, agybántalom), tuberculosisban, scrophulosis- ban, különösen a szülők nem voltak-e iszákosak, syphilis­sei inhciáltak, volt-e a családban öngyilkos, excentricus, erkölcstelen, gonosztevő, bűnöző, siketnéma, torzszülött, fennforgott-e családi hajlam az apoplexiára, köszvényre ? Pontosan kikutatandó, mily betegségben szenvedett a vizs­gált gyermekkora óta, volt-e eklampsiája, epilepsiája, liys- teriája, görvély- és angolkórja, elmebaja, nem fejlődtek-e ki nála már kisebb lázak mellett is deliriumok, nem szen­vedett-e sypliilisben, kicsapongó volt-e a szeszes italokban és nemi élvezetekben, állott-e ki koponyasérülést s ha igen, milyent s hányszor s az egyes sérülések után nem vesz­tette-e el öntudatát, összeesett-e, saját lábán távözott-e az esemény színhelyéről, meddig volt beteg utána s mily tünetek között, a koponyasérülés után megváltozott-e jel­leme, szervezeti és szellemi ellenálló képessége, nem lett-e utána indulatos, ingerlékeny, erőszakos kitörésekre haj­landó, megváltozott-e a szeszes italok iránt való toleran- tiája s mily szeszes italmennyiség ártott meg neki, erős dohányos volt-e, mennyit szívott el naponta, követett-e el öngyilkossági kísérletet, milyen természetű volt általában (excentricus, ábrándos, magába zárkózó, emberkerülő, csí­nyek, tiltott cselekmények elkövetésére, hazudozásra, er­kölcstelenségekre, kóborlásra hajlandó, állhatatlan, munka­kerülő, j>ajkos, szeszélyes, ingerlékeny, indulatos, makacs, könnyen elérzékenyülő, félénk, ijedékeny), nem volt-e onanista s ha igen, mióta és meddig; korán, későn vág}' rendes időben ébredt-e nála a nemi ösztön s rendes vagy rendellenes, pervers volt-e, a nőknél még mikor jelentke­zett az első havi tisztulás (korán, későn, rendes időben), csikarásokkal, nagyobb fájdalmakkal, kedélyi ingerlékeny­séggel szokott-e összekötve lenni, hány napig tart, nem maradt-e ki néha ok nélkül, hányszor szültek, müyenek voltak az egyes szülések, a gyermekágy, szoptatás ? Azt is ki kell deríteni, hogy a vizsgált korán vág}' későn tanult-e

Next

/
Thumbnails
Contents