Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
Bevezetés - Az agylocalisatió tana
23 tájára localisálódik, a mennyiben a corpus geniculatum internumtól és a lateralis szánkaréteg direkt acusticus kérgi pályájától kiinduló pálczikakisugárzás ide követhető. A halántéklebeny első tekervényének csak egy részére terjed. A szagló központ a gyrus uncinatus azon részén ismerhető fel, mely a szigetet érinti. A thalamus opticus minden érzéki központtal összefügg, de legkisebb mértékben a halló centrummal. Az érzéki központok teljesen el vannak különítve egymástól, míg az associatiós centrumok sokszorosan érintkeznek. Az egyes érzéki mezők részeit, valamint az érzéki mezőknek a szomszéd associatiós központokkal, végül emezek különböző tájait associatiós rendszerek kötik össze. Egyes idegpályák lefutása meglehetősen ismeretes. így tudjuk, hogy a mozgási mezővel összefüggő pyramis-pálya rostjai a fehér állományból a kéreg alatti duczok felé haladva, összetömörülnek és a belső tok (capsula interna) hátsó szárán, az agykocsánytalpon, a hídon át a nyúltvelőbe érve, ott nagy részükben kereszteződnek s a keresztezett rostok mint pyramis-oldalköteg-, a nem keresztezettek pedig mint pyramis-mellsőköteg-pálya haladnak a gerinez- velőben. A híd és a nyúltvelő táján az agyi motoricus idegmagvakhoz a rapheban keresztezett rostokat bocsátanak, a gerinczvelőben pedig a mellső szarv mozgási duczsejtjeivel lépnek összeköttetésbe. A pyramis-pálya tartalmazza az akaratlagos mozgásokat közvetítő rostokat. A látóidegpálya hasonlóképen eléggé ki van derítve. A látóidegrostok a chiasmában részleges kereszteződést szenvednek és pedig oly módon, hogy a nagyobb tömeg az ellenkező oldalra megy át, míg a kisebbik ugyanazon oldalon marad. Az idegrostok aztán mint tractus opticusok a thalamus opticusba, a corpus geniculatum externumba és a négy telep mellső részébe térnek, innen aztán a velő- állományon át mint Gratiolet-féle kisugárzás, számos idegrosttal a nyakszirtlebeny szürke kérgének látómezejében végződnek. A kéreg alatt levő duczok működésére vonatkozó ismereteink hiányosak, mivel azok körülírt megbetegedése ritkán található fel, de még ilyen esetben is a duczok körül
