Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
II. Rész. Az elmebetegség tünetei általában - 10. Az elválasztás és egyéb élettani folyamatok zavarai
213 csonyabb fokú szokott lenni. Zenker és Löwenhardt collap- sns clelirimnoknál 23°C-t is constatált. Hysteriásoknál is előfordul néha, minden kimutatható szervezeti ok nélkül — a mint magunk is észleltük —- 40°C-nyi hőemelkedés is, a mely alatt a beteg olykor semmi bágyadtságot sem érez. Egyes esetekben a két testfél hőmérséke között 0‘8— l°-nyi hőkülönbözet mutatkozhat, hysteriásoknál meg épen a spiralis hőmérő segélyével a test egyes felületein partialis emelkedések észlelhetők. Az álom, mely a testi és szellemi kipihenés fontos tényezője, elmebetegeknéltöbbé-kevésbémeg szokott zavarva lenni. Minden esetre az álomképek, az áímodás nélkül való a legüdítőbb. A túlhajtott erősebb testi és szellemi munka, továbbá a kedélvi mozgalmak (nagy öröm, bánat, felindulás, psychicus rázkódás) megnehezítik az álom bekövetkezését s ha végre sikerült előhívni, ilyenkor a tapasztalat szerint nyugtalan, könnyen megszakítható, részben izgató, félelmes, részben kellemes, kéjes, phantastikus álomképekkel tarká- zott szokott lenni. Az álomképekre jelentékeny befolyást gyakorolnak a szervi érzetek, a telt vagy üres gyomor, az orr, légcső, tüdő, a gyomor és belek catarrhalis állapotai sokszor reflex úton mint kellemetlen érzetek sajátságos kínos, félelmes tartalmú associatiós miveleteket indítanak meg, a beteg pl. azt álmodhatja, hogy rablók közelednek felé, mellére térdelnek, fojtogatják, megszúrják, vagy rémes alakok, ijesztő állatok rohannak felé. A telt hólyag sokszor reflex úton kéjes képzetsorozatokat elevenít fel, a melyek gyakran az urogenitalis központ izgatása következtében pollutiólioz vezethetnek. Dagonet szerint a mély álom alatt az agyféltekék nyugszanak, ha azonban egyes kérgi részek még tevékenyek, előállnak az álomképek, melyek keletkezésére legalkalmasabb az elalvást és felébredést bevezetni szokott szendergő állapot. Szerinte a vidám természetű álmok az egészség, az ijesztők a beteges alkat kifejezői. Lázas állapotban az álmodásra való hajiam nagyobb. Az álom és ébrenlét között levő átmeneti stádiumban érzékcsalódások is keletkezhetnek. Néha az álomképek megelőzhetik vagy előkészíthetik az elmebetegséget. Az elmebetegek sokszor az álomképeket átviszik a való életbe
