Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

II. Rész. Az elmebetegség tünetei általában - 3. Az értelmi működés zavarai - a) Az emlékezés rendellenességei

148

számokra vonatkozó emlékezet lehet éles. Vannak esetek,, a hol pathologikus okokból csak bizonyos irányú emlékezeti képek vesznek el s az emlékezés csak részleges fogyatkozást szenved. Érdekes pl. Charcot esete, a mely egy igen képzett, több nyelvet beszélő kereskedőre vonatkozik, a kinek kitűnő memóriájánál a látásbeli emlékezet játszotta a főszerepet, úgy, hogy pl. lia nagyobb számú levelezésének valamely tényét akarta maga előtt felidézni, elégséges volt a levelet magát elképzelnie s azonnal megjelentek emlékezetében az összes sorok, ugyanígy az általa olvasott könyvek. Valamely látott színdarabot csak úgy tudott emlékezetében feleleveníteni, ha a színpadot összes decoratiójával elképzelte. Bizonyos hallott szavak akkor csendültek meg emlékezetében, ha a beszélgetés helyére, a társalgók arcz- vonására gondolt. Ezen egyénnél heves kedély! rázkódásra az alak és szín látó képzeteinek emlékezete egyszerre egészen elveszett. Mindazon helyek, melyeknek azelőtt minden részletét jól ismerte, idegenszerűnek tűntek fel előtte, egyes tárgyak, személyek alakját nem tudta maga elé képzelni s csak tökéletlenül rajzolta le. Még nejének és gyermekeinek látásbeli képét sem volt képes emlékezetében felidézni, a színeket is elfeledte. Iratai ismeretleneknek tűntek fel előtte. Francziául, mely nyelvet jól beszélte, nem tudott gondolkozni, csak ha előbb a mondani kivántakat németből vagy spanyolból átfordította, folytathatott társalgást. A görög abc-ből több betűt kihagyott. A más által leírt, szavakat csak akkor értette meg, ha előbb maga is leírta azokat.

A látásbeli képzetek elveszése eredményezi az alexiát is, a midőn a beteg az írott és nyomtatott szavakat nem érti meg. (Lelki vakság, 1. a 15 1.). Ugyancsak elveszhetnek isoláltan a hallás (lelki süketség, 1. a 16. lapot), a tapintás, izomérzés emlékezeti képei is. Az emlékezés ilyúemű isolált alakjai az elmekórtanra nézve csekélyebb jelentőséggel birnak.

A szellemi kifáradás, a figyelemnek a több irányú elfoglaltság következtében való megoszlása az egyes benyomásoknak, képzeteknek és képzetsorozatoknak az emlékezetben való megtartását pliysiologikus körülmények között is megnehezíti. A kor előrehaladtával járó szellemi vissza--