Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

II. Rész. Az elmebetegség tünetei általában - 2. Az észrevevés rendellenéssegi - a) Érzéki csalódások

140 nemző szerveiket fogdosná, megsértené, erőszakos közösü­lést végezne velők. A bőr-, izom- és közérzést illető csalódások az egész test, vagy egyes részei rendellenes helyzetének vagy helyzet­változtatásának érzetét kelthetik, a midőn a beteg azt hiszi, hogy felrepül a levegőbe, vagy hogy a talaj elsülve cl alatta, a mélységbe zuhan, végtagja, feje elcsavarodik, egész testé­vel a földre készül esni. A hallucinált mozgásbeli érzetek aztán a betegeket bizonyos ellensúlyozó izommozgás kivi­telére késztetik, a midőn aztán a hallucinatio megteremti a kényszermozgásokat. A beteg u. i. hogy pl. a fejnek vélt jobbra fordulását megakadályozza, igyekszik fejét folytono­san bal oldal felé csavarni. Vagy ha azt hiszi, hogy egész testével hátra fog hanvatlani, iparkodik törzsét előre haj­lítani. Ziehen felemlíti, hogy egy betege sajátságos mozgá­sokat végzett fejével s midőn meggyógyult, ezen motiválat­lannak látszó cselekedete magyarázatául azt adta, hogy bitófát látott maga előtt s úgy érezte, mintha hurkot szo­rítottak volna nyaka köré s ettől törekedett szabadulni akkor, a midőn fejét ide-oda forgatta. Néha a betegek ilyen izomérzésbeli csalódások befolyása alatt huzamosabb időn át merev testtartást vesznek fel s kifejlődik a katatoniás állapot. Egyes esetekben a beszédnél szerepet játszó izmok sajátságos mozgásbeli érzete azon csalódást kelti a betegben, mintha egyes szavakat kiejtett volna. Más alkalommal pedig, hogy a reá nézve kellemetlen szavak kiejtését megakadá­lyozza, más, eme hatást ellensúlyozni hivatott szókat mond. Ily módon hallucinatoricus alapon létre jöhet a kényszer­beszéd is. Féré beható vizsgálata tárgyául tette ama külső jeleket, melyek a hallucinálóknál észlelhetők és azt tapasztalta, hogy azok, kiknek látásbeli csalódásaik voltak, a képzelt tárgy távolságának megfelelő leg a pupilla nagysága is vál­tozott, azonkívül ezen kóros jelenségeket az arczizmok különféle feszülésének tüneményei kisérték. A hallási csa­lódásokban szenvedőknél a fülkagylóban, a masseterekben és a sterno-cleidomastoideusokban jelentkeznek feszülések, melyeket sajátságos bőrredő-képződések jeleznek; egyes esetekben pedig a nyelv és ajk articuláló mozgásai mutat­

Next

/
Thumbnails
Contents