Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

II. Rész. Az elmebetegség tünetei általában - 1. Az érző kör rendellenességei

125

ingerlékenységével, a melynél a rendes élettani viszonyoktól elütőleg egyes érzéki és szellemi ingerek gyorsabban s nagyobb fokú érzeteket és kedélyi visszahatást váltanak ki. Kicsinyes okokra már élénk kedvetlenség vagy derültség, öröm érzete ébred. A beteg az egyes tárgyakat, személyeket, eseményeket illető csekélyebb változásokat is hevesebb kedélyi mozgalommal kiséri. A hiányosabb öltözék, bizonyos tárgyak szabálytalansága, nem eléggé derült arczkifejezés nagyobb mértékben lehangolhatja, míg máskor egyes személyek vagy tárgyak (képek, szobrok, bútorok) megpillantása rohamos örömkitörésre szolgáltathat alkalmat (Hyperaesthesia aesthetica). Más alkalommal ismét az "’ethilraiy conventionalis mérték alkalmazásában tüntet fel túlzást, a legkisebb ok elégséges arra, hogy a környezet magaviseleté, nyilatkozatai miatt felháborodjék, sőt attól megvetéssel forduljon el, saját személyére vonatkozó sérelmeket fedezzen fel (kóros psychicus sérülékenység) s ennek megfelelőiem reagáljon. Egyes esetekben pedig alig számba vehető kicsinyes gondolatokért, tervekért, művészeti tárgyakért rajongással határos lelkesedést árul el.

Az érző kör fokozott ingerlékenysége — az értelmi gátlás csökkenése mellett — a csekélyebb ingerek által is előidézhető gyorsan változó, labilis és ingerlékeny hangulatot eredményezheti, a mély abban nyer kifejezést, hogy a betegeknél könnyen keletkezhet a szomorúság és öröm, a tetszés- és nem tetszés érzete, kicsiny okra a sirásig ellágyulnak avagy nevetésbe törnek ki, szeszélyesek, hamar kétségbe esnek, könnyen fellobbannak, felháborodnak, haragra gvúl- nak, indulatossá válnak, helyüket sehol sem találják, mindennel elégedetlenek, heves kitörésekre ragadtatják magukat. Ilyen állapotok gyakoriak hysteriásoknál, neuras- theniásoknál, gyenge elméjüéknél, sokszor egyes elmekór- formák (pl. mania, paralysis progressiva) bevezető tüneteit képezik. A könnyű ellágyulással és a siránkozásra való hajlammal főleg a paralysis progressivánál, a dementia senilis- nél, alkoholismusnál és az apoplexia után kifejlődő másodlagos butaságnál találkozhatunk.

Olykor az érző kör fokozott ingerlékenysége és az értelmi gátlás csökkenése mellett a beható ingerek által is-