Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

II. Rész. Az elmebetegség tünetei általában - 1. Az érző kör rendellenességei

gyakran csatlakoznak az elmebántalmakhoz a nenralgiák és pedig főleg a nyakszirt, borda közötti, trigeminus és ágyéki idegterüTeteken, a melyek azután jelentékeny hangulatéivá! - tozásokat, heves indulatkitöréseket, kényszermozgásokat válthatnak ki. Míg máskor a neuralgia a különben disponált egyéneknél élénk mozgási és szellemi izgatottságban, hallu- cinatoricus zavarodottságban, gyors hangulatbeli ingadozásokban nyilvánuló psychicus rohamokat (dysthymia vagy dysphrenia neuralgica) idézhet elő. Egyes esetekben pedig- az elmebeteg a fájdalom-érzést az üldöztetés téveszméje keretében mint a külső befolyásoltatás sajátságos alakját és módját szerepelteti. Ugyanígy a paraesthesiák is illusiókat, hypochondriás téveszméket kelthetnek s a betegek azt panaszolják, hogy testükön rovarok mászkálnak, csipkedik, vagdalják, villamozzák, csontjaikat széttördelik, ropogtatják, kicserélgetik, koponyájukat szétnyitják, agyukat markol ász- szák, fejüket abroncsba szorítják, a test különféle részére (a köztakaróra, a köztakaró alá, a csontba, belső szervekbe) localisálódó sajgást, szaggatást, fejükben loccsanást, kellemetlen pulsálást éreznek. Ilyen jelenségekkel találkozhatni főleg alkoholistáknál, tabeseseknél, hysteriásoknál, neuras- theniásoknál, a hypochondriás jellegű paralysisnél és téboly odottságnál.

Mint említettük, úgy az érzéki ingerekre bekövetkező, mint a bizonyos összetettebb associationalis míveletek útján keletkező intellectualis természetű érzetek bizonyos kedély- hangulatbeli visszahatást szülnek. A rendes körülmények között beállni szokott kedélyi visszahatás azonban elmebetegeknél megváltozhat vagy oly módon, hogy csökken vagy teljesen kimarad (psychicus hyp- és anaesthesia, vagy hyp- és anhedonia), vagy úgy, hogy az , inger a szokottnál élénkebb érzetet kelt, a melyet aztán nagyobb kedélyi mozgalom színezhet (psychicus hyperaesthesia vagy hyperhedo- nia, hyperalgia). A kettő között foglal helyet a pervers érzet s ezzel kapcsolatos hangulatbeli visszahatás (paralgesia vagy parhedonia).

Az elmetegek u. i. részint a nagyfokú gátlási tünetek, részint az érzésjelzés kimaradása következtében közönyösek, érzéketlenek maradhatnak családi kötelmeik, hivatásuk,