Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

Bevezetés - Történeti áttekintés

12 legü elmebajokat (tébolyodottság), az elmebetegségeknek barom egymásra következő stádiuma különböztethető meg és pedig a bevezető melanclioliás, az ezután beálló izgalmi, mániás és végre a zavarodottságban nyilvánuló szak, a mély aztán gyakran végződik terminalis butaságban. Griesinger tevékenységével hasonló kimagasló jelentő­ségű Meynerté, a ki az agy finomabb boncztanát és élet­tanát számos adattal gazdagítva, a psychiatriát igyekezett szilárdabb alapra fektetni. Rajta kívül Westphal, Wernicke követték eme irányt, míg a klinikai észleletek terén főleg Magnan, Krafft-Ebing, Emminghaus, Mendel, Scliüle, Kahl- baum és a bűnügyi anthropologiai iskola megalapítója, Lombroso emelkedett ki. A hazai psychiatria terén az út­törő érdeme Schwartzert, Bolvót és Niedermannt mint klinikusokat, továbbá Laufenauert mint klinikust és patho- liistologust illeti. Laufenauer egyúttal a hazai rendszeres elmekórtani tanítás és tudományos búvárkodás megalapí­tója. De kegyelettel kell megemlékeznünk a budapesti Schwartzer-féle intézetről is, mely sokáig egyedül volt a hazai elmekórtan bölcsője s itt vetették meg az imént ne­vezett s rajtok kívül még más szakférfiaink is szakismere­teik alapját. A legújabb idő a szakavatott búvárok egész sorát terelte azon táborba, mely a tudományos vizsgálati eszközök és módok segélyével nemcsak gyarapította az elmekórtani ismereteket, de a psychiatria alapját minél biztosabbá igye­kezett tenni. Es végre is szerényen és kitartással a psychia- triának is sikerült érvényesítenie azon jogokat, melyek az orvosi tudomány egyes szakmáit megilletik s melyek messze bele nyúlnak a társadalmi életbe, a törvénykezés terére. A midőn egyfelől az egyetemek kellőképen gondoskod­nak az elmekórtan tanításáról, másfelől az elmebetegek el­helyezésére és gyógyítására szolgáló modern intézetek igye­keznek a hygiéne kívánalmainak megfelelni, súlyt fektetnek az individuahsáló eljárásra, a gyengéd és gondos ápolásra s kerülik a felesleges korlátozó vagy épen kényszereszköz alkalmazását s ily módon sikerül az elmebetegek gyógyulá­sának arányát jelentékenyen emelni. Ama fényes eredmények, melyeket az agy fejlődéstana,

Next

/
Thumbnails
Contents