Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

I. Rész. Az elmebetegség okai - 3. Vegyes okok

agybeli elváltozások, vagy általános szervi megbetegedések, fej sértések, mérgező a nyagok, az idegrendszert gyengítő momentumok (pl. onania, testi vagy szellemi túlterhelés) kéj)ezik, a mint ezekre Moreau és Emminghaus mono- graphiái bő anyagot szolgáltatnak.

Egyes esetekben kedélvi behatás (ijedtség), periphericus sérülés, elváltozás, bélférgek vagy operativ beavatkozás, reflex úton váltják ki az elmezavartság rohamait. Érdekes Legrand du Saulié esete, a hol az orr- és homloküregbe jutott rovar-álczák fejfájást, kábultságot, epilepsiás rohamokat, mániás izgalmi kitöréseket idéztek elő, a mely tünetek kórnemző liatány eltávolítása után megszülitek.

Az öröklés által terhelt, degenerált egyének neuropatliiás alkata már a gyermekkorban kifejezést nyerhet. Ilyeneknél a már előbb ismertetett degenerativ jeleken kívül (l.a 104. lapot) elég gyakran találkozhatni bizonyos functionalis- zavarokkal, a melyek — a mint Emminghaus Morei és Griesinger után elsorolja — a hebegés, izomnyugtalanság, grimassok, az egyes izomcsoportok rángása, a. kétoldali izom területek beidegzettségének aránytalansága, általános vagy körülirt liyperalgesiák, a visceralis és vasomotoricus beidegzés szabálytalansága, rendetlen álom, különösen az éjjeli felijedezés, félelem, fogcsikorgatás, a gyakori enuresis nocturna, a nemi ösztönnek korai ébredése masturbatióval, a szervezetbeli kóros és physiologikus folyamatoknál előálló convulsiók, hirtelen keletkező apoplectiformis rohamok, a lázas bántalmaknál mutatkozó hőmérsékbeh szabálytalanságok s a rohamos vagy megkésett testbeli fejlődés. Ily egyének sajátsága szokott lenni az élénk kedélvhangulatbeli ingadozásra kicsinyes okokra, is bekövetkező melancholiás depressio, világfájdalmas gondolatok, öngyilkossági hajlam, a magaviseletét és gondolkodást jellemző kiilöuczség, az impulsiv testmozgások, heves taglejtések, a földön fekvő- helyzetben való kapálódzás, sírás által kisért gyors indulatkitörésekre való hajlam, könnyen beálló szorongo (élelmi állapotok, a melyek olykor éjjel is jelentkeznek (pavor nocturnus), a midőn a jelentékeny vasomotoricus zavarok, el- sápadás, bő verejtékzés mellett a szellemi kör elváltozásával, ijesztő hallucinatiókkal, illusiókkal, deliriumokkal, lelkiál-