Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 3. Vegyes okok
kényszercselekedetek (Magnan elnevezése szerint: az obsession és impulsion), melyekre nézve jellemző: a rendellenes állapotba való teljés belátás, az abnormis csele- kedetréTkésztő képzetek ellen kifejtett küzdelmet kisérő nyugtalanság, vasomotoricus zavarok, elhalványodás, bő verejtékzés, szívtáji nyomás által összekötött szorongó, félelmi érzet, az ellenállhatatlanság és a kényszerképzetnek cselekedetbe való átmenetele után bekövetkező megköny- nyebbülés, megnyugvás. Ide sorolja Magnan a folytonos kétkedést (folie du doute), az egyes tárgyak érintésétől való félelmet (aechmophobie), egyes szavak keresését (onomato- manie, a betegek szorongva mintegy kapkodnak bizonyos szavak után, míg másokat kénytelenek ismételni, egyesek kiejtésétől rettegnek stb.), egyes számokhoz való ragaszkodást (arithmomania), az echo-beszédet (echolalia), az illetlen szavak kiejtésére való kényszert (coprolalia), az állatok iránt tanúsított túlhajtott szeretetet, a kóros iszákosságot (dipsomania), a kóros falánkságot (sitiomania), a lopásra való vágyat (kleptomania), vagy az attól való félelmet (kleptopliobia), a vásárlási vágyat (oniomania), a játék- szenvedélyt, a gyujtogatási vágyat (pyromania) vagy a tűz- től való félelmet (pvrophobia), az ön- és gyilkosságra utaló kényszerképzetet, a rendellenes nemi ösztönbeli kielégítés kényszercselekedetét, a helyfélelmet (agoraphobia), melynek egyik faja a zárt helyiségben való rettegés (claustrophobia), az akaratbeli képtelenséget (abulia). Jellemzi továbbá Magnan szerint a degeneráltakat, hogy könnyen támadnak nálok izgalmi tünetek s már csekély ok melaneholiás vagy mániás állapotokat válthat ki nálok. Egyes esetekben a betegeket az észszerüség látszata mellett tartós izgatottság lepheti meg (inanie raisonnante), míg máskor az erkölcsi ferdeség fokozottabb mérveket öltvén, az erkölcsi elmezavar képe áll elő. Degeneráltaknál egyél) elmebetegség is kifejlődhet és pedig leginkább az üldöztetés!, nagysági, hypoehondriás és vallásos tébolvodottság. Erre nézve Magnan jellemző vonásként a minden előkészítő előzményi tünetek nélkül való gyors kibontakozást (délire d’embíée), a téyeszmék sokszerűségét (polymor- phisme), az érzékcsalódások gyakori hiányát s a hallu105
