Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 3. Vegyes okok
101 <i szülők bizonyos sajátságait (a testi hasonlatosságon kívül a testmozgás, hanglejtés, temperamentum, egyes passiók stb.) örökölhetik, hanem egyes testi és szellemi betegségeket, jellembeli abnormis vonásokat is, milyen a tuberculosis, scrophulosis, syphilis, hysteria, epilepsia s más idegbaj, elmebetegség, az alkoholismusra, bűnözésre (tiltott cselekmények elkövetésére, a társadalmi jogrenddel összeütközésbe jövetelre, antisocialismusra), öngyilkosságra való hajlam, excentricitás. Az öröklés biologikus törvénye az elmebetegségek aetiologiai momentumai között is nagy szerepet játszik és bár az elmebetegek pontos előzményi adatainak beszerzése sok esetben nem csekély nehézségekbe ütközik már a hozzátartozóknak a kellő felvilágosít ás-adást illető ama elterjedt felfogáson alapuló vonakodásánál és titkolódzásánál fogva is, mely szerint a scrophulosis, elmehaj és öngyilkosság esetei a családra nézve megszégyenítők, az elmebetegségek 50—70°/0-ánál a felmenő és oldalágbeli vérrokonságnál a fenti terhelő mozzanatok kimutathatók. Az öröklés káros érvényesülését csökkentheti vagy megszüntetheti az éj) és egészséges individuumok által való kereszteződés. Sőt azt tapasztaljuk, hogy még erősen neu- ropathiás vagy elmebetegség által terhelt szülők minden gyermeke sem lesz beteggé. Minden esetre fontos, hogy a fent említett káros tényezők a nemzés idejében fennállottak legyenek. Az oly egyéneket, kiknél az ascendentiában elme- vagy idegbetegség többszörösen fordult elő, neuro- és psychopathiásan terhelteknek nevezzük. Az öröklés legerősebb akkor, ha úgy az atya, mint az anya terhelt családból származik vagy mindkettő ideg- vagy elmebetegségben szenved. Régebben azon nézet vergődött íelszinre, hogy az anya elmebetegsége súlyosabb következményekkel jár az utódra nézve, mint az atyáé (Esquirol, Baillarger. Jung), míg újabb időben a tények behatóbb megfigyelése a mellett látszik szólni, hogy az öröklésnél az apai befolyás nagyobb mint az anyai (Kraepelin, Kircliliofí). Az utódok vágy közvetlenül a szülőktől öröklik az elme- és idegbetegségre való hajlamot, vagy közvetve, a nagyszülőktől, a mely esetben az apa és anya intact lehet (atavismus). Minden esetre fiovelemben kell részesítenünk azon körülményt, “t *
