Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
IV. A Circumcisio műtéte
90 Egyesek annyira mentek, hogy általános görcsök és elvérzés veszélyének ehetőségét is emlegették, a nyálkahártya szétszakításának esetében. Mi csak részben alaposaknak, nagy részben túlzottaknak tartjuk a kifogásokat. Alapos a kifogás, hogy a fájdalom nagyobb a szakításnál és tény az, a mit naponként látunk, hogy a szakított seb rosszabbul gyógyul, mint a vágott. Az éles kés csak mintegy szétválasztja a sejtrétegeket, ezért kisebb a fájdalom és ezért maradnak életképesek a sejtek a gyógyulásra, míg a szakításnál elpusztul egész halmaza a sejteknek, miért is nagyobb a fájdalom és csekéljebb életképesség marad a gyógyulásra. De általános görcsöket bajosan látott valaki a szakítástól. De hogy a szakítás nagyobb vérzést csinálna, mint a vágás, annak épen az ellenkezője áll. Szakításnál az erek csavartatnak, és azért kisebb vérzés lesz. Hogy néha ügyetlen körülmetélők a szakítást a makk szélén túl is folytatták, az a szakítás rovására nem irható. ügyetlenségből nemcsak szaki- tani, de vágni is lehet a makk szélén túl. Ügyetlenség ellen égjük módszer sem biztosit, csak az ilyen egyénre nem szabad a műtétet bizni. Másrészt ismételjük, hogy az orvosi módszer, mely sondát vezet a makk és nyálkahártya közé, utóbbit a sonda védelme alatt élével fölfelé tekintő késsel elvágja, kisebb fájdalom és jobb gyógyulás miatt tökéletesebb módszer a szakítás módszerénél. De az utóbbi ellen felhozható ellenvetések, tekintve, hogy némelyek szerint a szakítás kötelező vallásos előírás, nem elég súlyosak, hogy lelkiismereti kényszer árán is kiküszöbölendő legyen. Vegyük azt is hozzá, hogy aj sondával bánni sem tudnának sokan és igy több volna a kár, mint a haszon. Fődolog marad, hogy a körmök desinficiáltak legyenek, a szakítás ne terjedjen a makk szélén túl és ne tévedjen a körülmetélő a njTálka- hártya helyett a húgycsőbe. Ha azonban vastag a nyálkahártya, akkor nehezen szakítható^ ilyenkor határozottan az orvosi módszer végeztessék. Felnőttnél pedig mindenkor sondával kell operálni. b) Utóvérzés. Ha műtét után jól végeztük a liimtag körül a kötést, akkor utóvérzés sohasem lesz., Ha tehát negyed- vagy félóra után megnézzük a gyermeket és pelenkáját, mely bekötés után tiszta volt, és azt véresnek találjuk vagy a gyermeken vérzés egyéb tüneteit észleljük, biztosak lehetünk róla, hogy a kötés nem jó. Vérzésnek következő általános tünetei vannak. Az arc halavány, az ajkak kékesek, a púlsus csekély; a test, főleg kezeken és lábakon hideg. Ha a vérzés tovább tart, az arc mindig halványabb, viaszszerü, az ajkak világos és halványkékek lesznek, a szemek bágyadtan fényesek. A test hőmér- séke egyre jobban leszáll, a pulsus mindig kisebb és kisebb, gyakoribb, a lélegzés is gyorsitott és felületes. Végre a végtagok rángása jelentkezik, mely tünetek között halál áll be.
