Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
II. A Circumcisio története a zsidóknál
4. De ha csak az operációval velejáró fájdalmaktól irtózik és ezeket hozza föl mentségül, minden más zsidóhoz hasonlónak tekintessék, ha a többi zsidó törvényeket egyébként tiszteletben tartja. 5. Tanuságtételeknél azonban megbízhatatlannak tekintessék. A körülmetélés elleni mozgalom, midőn tömérdek keresztény orvos az antisepsis behozatalával csupán előnyeit konstatálta és általános behozatalát is ajánlotta, véget ért* 44). Magyarországban semmiféle különös mozgalom nem volt soha. Szórványosan előforduló esetek és rabbik részéről megtagadott anyakönyvvezetés azonban miniszteri beavatkozást vont maga után. 1880-ban kelt 24010. sz. rendelettel Trefort miniszter intézkedett, hogy a szülő által bejelentett körülmeté- letlen gyermek beiktatására az anyakönyvvezetőt nem lehet kényszeríteni. Ezek a gyermekek a polgári hatóság előtt jelen- tendők be és ott nyilvántartandók. De ha ez megtörtént a polgári hatóság értesíti a zsidó anyakönyvvezetőt, mely a beiktatást többé meg nem tagadhatja, a megfelelő rovatot „körül- ínetéletlen“ azonban kitöltheti. Az állami anyakönyvvezetés ezt a rendelkezést is fölöslegessé tette. Némely helyen megtörtént, hogy az orvosi cautelákat elmulasztották, e miatt a belügyminiszter a pesti izr. hitközség meghallgatására orvosi asszisztenciát, módszert és különböző elővigyázati intézkedést rendelt el, kötelezőleg az egész magyarországi zsidóságra. Magy. kir. belügyminiszter. 113831. szám VI a. Körrendelet valamennyi törvény hatóságnak. Az izraelitáknál szokásos körülmetélés avatatlan és felületes kezelése folytán gyakran elvérzések és ragályozások fordultak elő. Szükségesnek mutatkozik ennélfogva, hogy a körül- metélési eljárás, a mint azt már számos izraelita hitközség saját hatáskörében megtette, a rituális szertartás érintése nélkül a közegészségi érdekek megvédése szempontjából szabályoz- tassék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg kötelességévé teszem tehát minden hazai izraelita hitközségnek, 44) Erichsen, Malgaigne, Ricord, Danielsen, Reverdin általánossága mellett érveltek. Balassa, Benedikt, Dumreicher, Pitha, Schuh, Middéldorpf semmiféle veszélyt nem láttak benne. Oest. Zeitsch. (1857) für Heilkunde. a