Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)

I. A Circumcisio eredete és elterjedése

A Circumcisio eredetének kutatásánál nem szorítkozhatunk csupán történeti adatokra. Főleg azért, mert nem egészen kielégítők. Tekintetbe vesszük a történeti adatokat is, de egyéb tudományos segédeszközöket is igénybe fogunk venni. Az ó-kor népeit ethnografiai és a körülmetélésre vonatkozó sebészeti szempontból össze fogjuk hasonlitani. Méltatni fogjuk azon népeket is, a melyek a körülmetélést gyakorolták, később világuralomra tettek szert és egyéb szokásaikkal, a melyeknek fennmaradását ki tudjuk mutatni, a circumcisiót is meghonosíthatták. Azt hisszük ezek után, hogy történeti, sebészi, ethnografiai és nép- hullámzási adatok összegével, tehát csak a legszélesebb cultur- históriai alapon lehet megvilágítani a legrégibb ó-kor ezen kérdését. Vallási szertartás lévén a Circumcisio, a vallás természetszerű conservatismusa miatt itt igen régi minden sebészi módszer, minden technika, műtéti eszköz, sőt szertartás is. Ha a legrégibb időben és az uj-korban hasonló jelenségekre bukkanunk különböző népek nél, akkor a szokások történeti átvitelét kimutattuk. Kutatásaink sorrendjében kezdjük el a történeti adatokkal.

Herodot, (484 r. i. e.) mint majd később látjuk, az aethio- piaiakat, egyptomiakat, phöniciakat, palestinai syriaiakat (zsidók), macroneus és colchiaikat említi föl, mint a kik a circumcisiót gyakorolják.

Jeremiás próféta mondja (9. 25. 26): Jönnek idők, midőn Ítélni fogok mindazok fölött, ki körülmetéltek, de előbőrük van (képlet = érzelmi durvaságra). Egyptom, Juda, Edom, Ammon, Moab és mindazok fölött, kik a pusztában laknak (th: kenisiták, gesuriták, emoriták, midraniták, idomaeusok, sok semita törzs).

Bírunk történeti adattal arra nézve is, hogy már az ó-korban végezték az operácziót az arabok is a mohamedánismus előtt. Hieronymus említi, ki 200 évvel élt Mohamed előtt, az ismaelitákat a pusztában.