Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)

II. A Circumcisio története a zsidóknál

38

szövetségi symbolumnak nem tulajdonított nagy vallásos fontosságot. (Holdheim.) Pedig a dolog úgy áll, hogy egyszerűen lehetetlen volt a circumcisót ott a Sinai félszigeten végezni. A vallásos kútfő, mely a félsziget szelét és az ut fáradalmait említi dióhéjban adja az ott uralkodó rossz, hygienikus viszonyokat.2)

Angol vizsgálatok a 70-es évekből következő eredményeket tüntetnek föl a félsziget földrajzi viszonyairól.

A félszigeten összesen öt oázist, Gurundel (bibi. Elim), Ain Hudderah (bib. Chazerot), Wady Feiran (Rephidim), Ain el Waibeh és Wady Gadisch (Kades) találtak termékenynek. Elég alkalmas a művelésre a pusztai fensik is. (Gebei Magrah bibi. Zin és Párán puszta.)

De ezeket 9 nép lakta. Kadesben az ismaeliták, Parauban az amalekiták, a többi helyeken valahol a kenisiták, gesuriták, emoriták, Sidim völgy királyai, midianiták, idomaeusok. A harcok, a mikről a biblia említést tesz, bizonyára nem azt jelentik, hogy a félsziget népei barátságosan megosztották a zsidókkal a termékenyebb helyeket. Maradt számukra a félsziget lakatlan, de nagy részben szerfölött terméketlen része homokos sivatagjaival, félig-meddig mai napig is megjárhatat- lan hegyeivel, homok szírijeivel, melyek napokig való járásnyira nem adtak semmi, vagy csak sós vizet (Bir Havara). Még azok is, a kik csupán a természetes vizsgálódás barátai, kénytelenek bevallani, hogy néha csupán a Tamariscus erdőségek cukros izzadmánya, talán a Lecanora gomba volt egyedüli táplálékuk. Ital néha semmi, elég sokszor sós viz. Ehhez hozzájárul a klimatikus viszonyok szerfölötti kedvezőtlensége, a tényleg konstatált viharos szél, mely mai napig, főleg junius, julius és augusztus hónapokban Egyptom felől jőve, ott dühöng és „Chamzin* név alatt ismeretes. Ugyanazon szél, mely a Saharából mint Samum indul ki és Senegambiában Harmattan néven emlittetik, 40° C. meleg, rendkívül száraz és mérges miasmá- kat tartalmazó. Mindennap pár órán keresztül érezhető ott. A földre való lefekvés némileg véd ellene, de a nagy hő miatt

*) Bölcseink tanították: Az összes Degyven éven át, mely idő alatt az izraeliták a pusztában voltak, nap nem múlt el, melyen éjfélkor szél ne járt volna. (Tract. Jebamoth f. 72.)

Ugyanott az ut örökös fáradalmai.

És az egész nép, mely a pusztában született, az Egyptomból vezető utón nem volt körülmetélve. (Józsua).