Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
IV. A Circumcisio műtéte
101 műtét után pedig feltétlenül össze varrjuk a sebszéleket (1. lejebb): a fityma sebszélét a nyálkahártya sebszélével. Föl- nőtteknél sokkal könnyebben sérthető a makk vége, azért legjobb Byrant-féle fogóba belecsipni a fitymát, esetleg segéddel rögzítjük a makkot. Magát a fitymát szintén fogóval, vagy kézzel megfeszítjük. (XI. ábra.) Harmadik leglényegesebb különbség, hogy a nyálkahártyát (periah) vastagsága miatt sohasem szabad szakítani, mert nemcsak irtózatos fájdalmat okoznánk, de igen rosszul gyógyuló, genyedő sebet okoznánk. Szonda védelme alatt — a gyermekek operációjánál leirt módon — a nyálkahártyát kettéhasitjuk egész a makk széléig. Varrás előtt vagy lekerekítjük a nyálkahártya széleit vagy készítjük az u. n.Roser-féle háromszöget. Ennél ugyanis a nyálkahártyát két ferde kifelé futó metszéssel a makk széléig felvágjuk s az igy kapott h áromszöget a fityma sebszögletébe belevarrjuk. (XII. ábra.) Rendesen öt catgut varrat, elegendő: 2—2 mindenik oldalon, egy pedig alul a féktáján. Hakivételes esetekben a nyálkahártya sejtesen összenőtt a makkal, akkor ezt tompa végű ollóval előbb lefejtjük a makkról. Utókezelés semmiben sem tér el a rendestől. XII. ábra. 1. nyálkahártya széle, z. fityma széle, 3. Roser-féle háromszög
