Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)

Negyedik Fejezet. A villamáramok behatásairól az állati test szervei és szöveteire - A. A villamos áramok behatásairól az idegek és izomlra

Az áramsürüség ingadozása.

41

áramingadozások hozatnak létre, az áramsűrűségnek csekélyebb változásai is elégségesek élettani hatásokra, p. ha a folyamnak belterjességét hirtelen emeljük vagy leszállítjuk, vagy ha a folyam- nak egy részét, mely egy idegen hat keresztül, zárt láncznál hirtelen elvezetjük, vagy ha, mint az Remak „esékeny (labil)“ áramainál előjön, a folyamadót (Stromgeber) a test fölszine felett lassan csúsztatjuk — röviden, ha a vezetési ellenállást bármi módon megváltoztatjuk — vagy ha vegyi ingerek stb. által az idegek parányrendezését (Molekularanordnung) módosítjuk.

Ha a félbenhagyó áram hatásának egy izom tétetik ki, annak azon része, mely a vezetők által közvetlenül érintetik, vagy kizárólag vagy legalább sokkal hatályosabban húzódik össze. Ennek folytán hogy egy széles izmot egyenes úton teljesen és egyenletesen izgathassunk, a vezetőket egymásután annak minden rostjaival érintkezésbe kell hoznunk. Fick A.-nak kísérletei (Ueber theilweise Reizung der Muskelfasern in Moleschott’s Untersuchungen zur Naturlehre des Menschen, II k. 62 és k. 1.) is kimutatták, hogy ha az inger (Reiz) egy izomnyaláb hosszaságának csak egy kis részére van korlátolva, a hosszaságnak is csak egy része húzódik össze és így az izgatottsági állapot az izomnak egész hosszára nem terjed át, és hogy a sokszorozó alkalmazása mellett az izomnak össze nem húzódott részében a nyugvó izomáram szinte változatlan erőben áll fönn, miközben az összehúzódott rész a nemleges áramingadozást mutatja.

Duchenne az izmoknak azon képességét, hogy a villam- áram egyenes behatásának befolyása alatt összehúzódnak — megkülönböztetésül a közvetett úton, vagyis az illető ideg izgatása folytán fellépő, Flo urens által motricité névvel jelelt képességtől — villamossági izomösszehúzékonyságnak (electro- musculäre Contractilität) nevezte.

Az izomösszehúzódásnak mozgási tünete sajátságos érzéstől kisértetik. Ezen érzés felismerésére szolgáló képesség (Duchenne által villamossági izomérzékenységnek (electro-musculrire Sensibilität) neveztetik. Vájjon az azon érzidegrostoknak tulajdonítandó e, melyek minden, még az ú. n. tisztán mozgidegekkel is vegyülvék, vagy vájjon az az izomnyalábok kötszövetburkai erz- idegeinek köszönik-e eredetöket, mint azt Remak (Ueber methodische Electrisirung gelähmter Muskeln. Berlin 185o, 19 L) elfogadni hajlandó, vagy végre, vájjon magok az izomidegek közvetítői e ezen érzésnek, mint azt Eckhard (Grundzüge der Phy-