Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)

Előszó az első kiadáshoz.

A hitszegény, de babonában dús időben, melyet jelenleg elünk, es melyben majd egy felsőbb hatalom által sugalmazott csodagyerek, majd egy szent palást, majd egy Goldberger-féle csúzelleni láncz, majd állati delejesség és alvajárás a jámbor hívőre nézve a legbámulandóbb gyégyeredményeket szolgáltatják, nem lehet csudálkoznunk, ha józan, szerény orvosok csak bizalmatlansággal fognak egy oly erőnek gyógykezelési alkalmazásához, melynek tulajdonképi lényegét illetőleg a természetvizsgálók még mai napig sincsenek tisztában. Ehhez járul, hogy gyakorló orvosok és fájdalom olyanok is, kik a villamosság alkalmazásával különösebben foglalkoznak, gyakran a legzavartabb és legképtelenebb fogalommal bírnak annak magatartását és hatályosságát illetőleg az állati test irányában. így az egyik, hogy a sajtónak csak legújabb terményeit említsük (1. Prof. Dr. Has se n s tein’s sichere Heilung nervöser, gichtischer, rheumatischer und anderer Krankheiten durch die Electricität und den Magnetismus. 4 kiad., Leipzig 1852, 18 és köv. 1.), az emberi testet úgy akarja tekinteni mint egy Volt a-féle oszlopot; villamosságának egyik része kötve, a másik sarkilag működésben volna; utóbbi okozná azt, hogy a test fölülete mindég nemleges, az idegrendszernek közép- szervei mindég igenleges villamossági magatartást mutatnak; a kötött villamosságnak nagyobb vagy kisebb része a sarkinak szaporítására vagy kevesbítésére fordíttathatnék, es pedig szapo