Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
Az agyvelő betegségei - A) Általános rész
0 soricus aphasiának az alexia íelel meg: olvasási képtelenség. Az irás mozgató Központja valószínűleg azonos a beszéd motoros központjával, az olvasás központja pedig a kérgi látóközpontnak felel meg. Az aphasia (illetőleg agraphia, alexia) vizsgálata a következőképen történik: 1. Felszólítjuk a beteget, mutasson meg valamely közhasználatú tárgyat, melynek nevét kimondjuk előtte. 2. Valamely tárgyat felmutatunk neki és megkérdezzük a tárgy nevét. / 3. Felszólítjuk, hogy mondjon utánunk egyes szavakat vagy szócsoportokat. 4. Felmutatunk egy tárgyat és megkérdezzük, hogy mire használják. 5. Vizsgáljuk az Írását: Írja le a beteg, amit akar, írjon másolás után, majd diktálás után, olvassa el, amit ő irt, végül, amit más irt. Az aphasia alakjai. A különböző alakok az által jönnek létre, hogy a betegség hol a beszéd különböző központjait, hol pedig az azokat összekötő pályákat támadja meg. Az első alakot corticalis, a másodikat transcorticalis aphasiának nevezzük. Az egyes alfajok elkülönítése a következő tünetek alapján lehetséges (a túloldali táblázatban). A corticalis motoricus aphasia a Broca-ié\e teker- vény sérülésének következménye. Ebben az esetben a beteg egyáltalában nem tud beszélni. A corticalis sensoricus aphasia a Wernicke-féle teker- vény sérülése után jön létre. A beteg a mindennapos beszédet, amely gépies funkció, jól végzi. A vele való társalgás azonban lehetetlen, egyrészt, mert a más beszédét nem érti meg, másrészt mert a saját beszédének sensoricus kontrollja hiányzik. Azért az ilyen beteg paraphasiában szenved: beszéd közben oly szavakat használ, amelyek hangzásban hasonlók azokhoz, amelyeket használni akar, 74 ,
