Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

Az agyvelő betegségei - A) Általános rész

Kétségtelen, hogy megbetegedése az értelmiség csökkenésével és a jellem megváltozásával jár. A jellem elváltozásai közül legismertebb a moria nevű: a beteg hajlamos lesz rossz tréfák, szójátékok gyártására.

7. A kéreg alatti fehérállomány rostokat tartalmaz, melyek a kérget az alacsonyabb központokkal kötik össze. • Mindezek a rostok a capsula internán és az agykocsányon haladnak keresztül. A rostok nagy része a nyúlt- és gerincagy felé halad és a hídon megy keresztül.

8. A nyúltagyban (a bevezetésben emlitett agyidegmagokon kívül) érmozgató, hányó, nyelő, tüsszentő, köhögő és légző központ van. Claude Bemard szerint a nyúltagyban van egy cukorközpont is* azonban ennek összefüggése az itt eredő agyidegekkel nem egészen ismeretes.

9. Újabban vált ismeretessé a kéreg alatti dúcoknak, főleg a lencsemagnak a szerepe. Úgy látszik, hogy a nyugalomban lévő izmok egyensúlyi állapotát szabályozza, s ezért az ú. n. myostatikus rendszer központjának tartják.

A capsula interna két szára közül az elülső (a nucleus caudatus és lentiformis közt) kevéssé fontos; a hátulsó szárban (a lencsemag és a thalamus közt) haladnak az érző és mozgató pályák, még pédig elől a bőrérzések pályái, középen a pyramispálya, hátul a látó- és hallópálya.

Sérülése hemiplegiával jár.

Az agykocsányok (pedunculi) tetején fut az érzőpálya, a basis lateralis szélén a pyramis, medialisan az agyidegek pályái (az oculomotoriuspálya már keresztezett, a többi nem).

Sérülésének következménye: hemiplegia alternans superior.

A hid dorsalis részén vannak a 3.-7. agyidegek magvai, alattuk az érzőpálya, ventralisan a keresztezetlen pyramis. Keresztezett a facialis, abducens és a trigeminus.

Sérülésének tünete: hemiplegia aliernans inferior.

A nyúltagy dorsalis részében találjuk a 8.—12. agy-.