Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
A gerincvelő betegségei - B) A gerincvelő diffus megbetegedései
62 A tremorra jellemző, hogy nyugalomban hiányzik, az aktiv mozgás elején kis intenzitású és a cél felé közeledés közben a kilengések mind nagyobbak lesznek. A lengések síkja merőleges a végtag elmozdulásának irányára. A kilengések mindig durva hullámúak (a tremor valószínűleg a subcorticaíís'dücdk megbetegedésének következménye). E klasszikus tüneteken kívül a következő kevésbbé állandó tüneteket találjuk. ('í. X Jhasreflex,hiányzik. Nem bizonyít erősen a betegség mellett,' mert egészséges emberen is hiányozhat, de igen erősen a betegség ellen szól, ha az mindkét oldalon kiváltható. 2. * ^átótérszűkület, tompa látás, centrális skotorna. Az ennek nlSglülülo^s^mfeniSlo elváltozás a papilla tem- porális felének elhalványodása. 3. Ataxia. Ez kétféle lehet. Centripetális ataxia azokban az esetekben található, melyeknél a gerincvelő hátsó kötegében vannak a scleroticus gócok. Kisagyi gócok esetén cerebelláris ataxiát látunk. , 4. Apoplectiform rohamok. 5. Érzészavarok, melyeknek minősége attól függ, hogy mely érzőpályák és milyen mértékben vannak megtámadva. 6. Hólyagzavarok. 7. A szellemi képességek hanyatlása. Lefolyás. A betegség rendesen a harmadik évtizedben kezdődik és évtizedekig tart. Remissiók gyakran következnek be. A halál oka legtöbbször valamely intercurrens betegség (Cystitis-pyelonephritis, decubitus). A diagnosis néha igen nehéz, mert a gócok nem mindig localizálódnak az említett praedisponált helyekre; ilyenkor a betegség összetéveszthető bármely más többgócú betegséggel. Leginkább _paralysissel és a [Westphal-íé\e pg eudosclerosissal téveszínera össze. "Éhnek elkerülése végett a köv^ezoícre ügyeljünk. 1. A paralytikusnak beszéde nem szótagoló, hanem
