Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

A gerincvelő betegségei - B) A gerincvelő diffus megbetegedései

58

3. Az anaesthesiás terület felső határán hyperaesthesia.

4. Ataxia.

5. Incontinentia urinae et alvi.

6. Decubitusok, melyeknek oka részben az anaesthesia, részben trophikus zavar.

Myelitis lumbalis tünetei általában ugyanezek. Az eltérések a következők:

1. A lábak bénulása nem spastikus, hanem laza és az izmokon elfajulásos sorvadás lép fel.

2. Az anaesthesiás zóna felfelé nem terjed túl a lágyékszalagon.

Myelitis cervicalis-nál a lelet a következő:

1. A karokon laza bénulás és elfajulásos sorvadás.

2. Az anaesthesiás zóna felső határa a nyakon van.

Ritkább tünetek:

a) Dyspnoe. Ezt akkor látjuk, mikor a lobos folyamat megtámadja a 4. nyaki szelvényben a phrenicus- magot.

b) Oculopupillaris tünetcsoport. Ezt oly myelitisnél találjuk, mely a felső háti gerincvelőt támadja meg.

Lefolyás: Rendesen acut módon kezdődik, borzongással, lázzal, fejfájással, étvágytalansággal. A betegség néhány nap alatt eléri tetőfokát. Ezután az esetek egy részében gyógyulás következik, más esetekben a folyamat idültté válik. A halál oka lehet az alapbetegség (typhus, influenza stb.), decubitus-sepsis, rekeszbénulás, cystitis- pyelitis a vizelési zavarok következtében.

Differenciatdiagnosis. A gerincvelő összenyomását létrehozó daganatok vagy csigolyamegbetegedések hasonló , kórképet hozhatnak létre, azonban ezek fájdalommal járnak, a myelitis nem.

Prognosisa kétes. A legjobb prognosist nyújtja a gonorrhoeás és a lueses myelitis. Általában azt mondhatjuk, hogy minél acutabb módon kezdődik, annál való-