Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

A gerincvelő betegségei - B) A gerincvelő diffus megbetegedései

55

VII. Paralysis spinalis ascendens.

. (Landry-iéle paralysis.)

Oka ismeretlen fertőző ágens. Főleg középkorú férfiakon fordul elő.

Tünetei:

1. Fejfájás, hátfájások, rossz közérzet.

2. Fehérjevizelés.

3. Léptumor.

4. Laza bénulások; kezdődnek az egyik alsó végtagon, majd átmennek a másikra, végül a törzsre.

Lefolyás: Általános tünetekkel kezdődik, később jelentkeznek a bénulások. Egy-két hét alatt rekeszbénulás vagy bulbáris tünetek következtében beáll a halál.

Diagnosis szempontjából fontos, hogy érzési eltérések nincsenek.

Prognosis igen rossz. Gyógyulás majdnem sohasem fordul elő.

Kezelés: salicylkészítmények; antilueses kúrával is . kísérletezhetünk.

B) A gerincvelő diffus megbetegedései.

Syringomyelia.

Oka: Veleszületett terheltség, mely abban nyilvánul meg, hogy a később megbetegedő idegsejtek csekély élet- képességűek és sorvadásra hajlamosak.

Anatómiai elváltozások: A gliaszövet burjánzik, a gerincvelő egyik oldalán, a canalis centrális közelében,

5—20 szelvényen keresztül. EnneIT"áz állapotnak a neve gliosis spinalis. Ezek a területek lassan ellágyulnak és a gliaszövet, valamint azok az idegelemek, melyeket a burjánzó glia nem pusztított el, egészen felszívódnak. Helyükön üreg marad vissza, mely a gerincvelő hosszában helyezkedik el mint csőszerű képződmény. Ez az állapot a tulajdon-