Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

A gerincvelő betegségei - A) Rendszermegbetegedések

47

szerint az, hogy a kúra a megtámadott spirochaetákat élénkebb működésre ingerli; mások szerint a higany, illetőleg salvarsan direkt méreghatása az ok.

A Friedreich-féle hereditair ataxia.

Oka ismeretlen, de kétségtelen, hogy örökölt terheltségen alapul, mert egyidőben egy család több tagja szokott megbetegedni.

Anatómiai elváltozások: az agy- és gerincvelő sorvadt, a pyramis- és a kisagyi oldalkötegpályák degene- ráltak.

Tünetei. 1. A végtagok mozgása ataxiás. 2. A beszéd lassú, szótagolt (skandáló) és gyakran értelmetlen. 3. Az ínreflexek hiányoznak. 4. A fej izmaiban choreiform rángások lépnek fel. 5. Nystagmus. 6. Kyphoscoliosis, pes equinovarus és más csontelferdülések.

Lefolyás. Gyermekkorban kezdődik és 30—40 év alatt fejlődik ki.

Prognosisa rossz. A halál oka többnyire intercurrens betegség (tuberculosis, bronchopneumonia, decubitus- sepsis stb.).

Kezelése tisztán tüneti.

Paralysis spinalis spastica.

Okát szülési vagy gyermekkori traumákban, luesben, mérgezésekben, a szülők alkoholismusában keresték, de eredmény nélkül.

Anatómiai elváltozások: az oldalsó pyramispályák degeneráltak; az örökölt alaknál a GolI-ié\e köteg és a kisagyi oldalkötegpálya is elfajul.

Tünetei. A lábak, később a kezek spastikus paresise (fokozott izomtónus, élénk ínreflexek, inklonus, Babinsky és Oppenheim-féle jel). Az izomzat elektromos reakciója, térfogata rendes. Érzési és hólyagzavarok nem lépnek fel.

Lefolyás. A 20. és 40. életév között kezdődik és 20—40 év alatt fejlődik ki.