Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

D) A reflexek rendellenésségei

24

d) mély álom, kóma, mély narkózis.

A patellareflex élénkebb is lehet a rendesnél: fokozott. A fokozódás lehet kísfokú: a quadriceps összehúzódása erőteljesebb; további fokozódás abban nyilvánul, hogy a reflexogén zóna (az a terület, ahonnan a reflex kiváltható) megnő: a tibia élét vagy a patellát megütve is összehúzódik a quadriceps; legnagyobb mértékben fokozott a patellareflex akkor, midőn a lig. pat. propr. meg- ütésére a quadriceps összehúzódásainak egész sorozata, patella-clonus jön létre.

A patellareflex fokozott: pyramispályasérülésnél, kéregbetegségeknél, paralysis spinalis spastica, sclerosis multiplex eseteiben, strychnin-mérgezésnél, tetanusnál, neurastheniánál.

b) Az Achillesínreflex.

Vizsgálata úgy történik, hogy a térdben behajlított alszárat megtámasztjuk, azután a lábhegyet bal kezünk mutató- és hüvelykujja közé fogjuk, az alszárhoz képest középállásba hozzuk, végül kalapáccsal megütjük az Achilles- inat. A reflexet kiválthatónak mondjuk, ha a lábfej az ütés után a plantaris flexio irányában kitér.

Pyramispályasérülés esetén az Achillesínreflex is clonus alakjában jöhet létre.

Az Achillesínreflex gyengeségét biztosan sohasem diagnostizálhatjuk; teljes hiányának jelentősége kb. ugyanaz, mint a Westphal-ié\e tüneté.

A patellareflex központja a gerincagy ágyéki duzzanatának felső részében van, az Achillesínreflexé 3—4 szelvénnyel mélyebben.

c) A tricepsreflexet úgy váltjuk ki, hogy a derékszögben behajlított alkaron az olecranon ulnae-t megütjük.

II. Bőr- és nyálkahártyareflexek.

Ezek izomösszehúzódások, melyek egyes bőr- és nyálkahártyarészletek mechanikai ingerlésére jönnek létre. Jelentőségük általában kisebb, mint az inreflexeké, mert