Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

D) A reflexek rendellenésségei

_ 2. a tabesnél fellépő nyilaid (lancináló) fájdalmak, melyek a lábon „villámszerűén“ lépnek fel, néhány másodpercig tartanak, majd néhány másodperc szünet után újra kezdődnek;

3. hátfájás, melynek oka lehet a gerincagynak, a csigolyáknak, a hátizomzatnak megbetegedése, azonkívül neurastheniánál fordul elő;

4. a fejfájás, mely lehet neuralgiás, neurastheniás, toxikus, mérgezéses, habituális, továbbá lehet meningitis, agyállománymegbetegedés, agy- és agyburokvizenyő, anaemia, agyvérbőség, migrain és autointoxicatio (uraemia, székrekedés) következménye; végül az orrmelléküregek betegségei okozhatják.

5. Neurosisekban szenvedőknél élettani folyamatok (szívműködés, bélmozgások) fájdalmakat okozhatnak.

D) A reflexek rendellenességei.

I. Az ínreflexek.

Az ínreflex izomösszehúzódás, melyet valamely az izom inát érő mechanikai inger hoz létre.

Reflexnek nevezünk általában minden olyan jelenséget, melynél a kiváltó inger (ingerület) centripetális pályáról abban a nívóban tevődik át centrifugális pályára, amelyikben a centripetális pálya az agyba, illetve a gerincagyba belép. A reflex létrejövetele az ú. n. reflex-ív épségétől függ. Ennek alkotórészei:

1. a centripetális (érző) ideg, illetve tengelyfonal;

2. a gerincagyi hátsó gyökér;

3. a hátsó gyökérnek az elülső szarv mozgató sejtjeihez menő ága, az ú. n. reflexcollateralis;

4. az elülső szarvban levő mozgató idegsejt (agyidegeknél ennek a mozgató rostok magva felel meg); ez az ú. n. reflexközpont;

5. a mozgató ideg, illetve tengelyfonal;