Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
C) Érzészavarok
18 Az elülső gyökerek megbetegedései: csigolyadaganatok, meningitis chronica luetica. A kerületi idegek betegségei: a traumás, rheumatikus, toxikus és infekciózus neuritisek. Az izmok és idegek mechanikai ingerlékenysége. a) Izmok. Az egészséges ember izma kalapácsütésre rövid összehúzódással reagál. Ez a mechanikus ingerlékenység fokozott az idegrendszernek'iokozott általános ingerlékenységgel járó betegségeinél: neurastheniánál, hysteriánál, alkoholizmusnál, traumás neurosisoknál s í. t. A rendesnél nagyobb erővel, de féregszerűen húzódnak össze az elfajulásos sorvadás állapotában levő izmok. Fokozott a mechanikus ingerlékenység myotonia con- genita-nál, még pedig oly értelemben, hogy az összehúzódás erélyes, az izomelernyedés azonban lassan megy végbe. Néha az izom megütésekor az ütés helyén az izom helyi összehúzódása hurkaszerű duzzanatot hoz létre, melynek tengelye az izom hossztengelyére merőleges. Ez az összehúzódás az ú. n. idiomuscularis rángás. Jelentőségét nem ismerjük. b) Idegek. Ha az ideget kalapáccsal megütjük, az általa ellátott izmok összehúzódhatnak. Ez minden esetben bekövetkezik tetaniában szenvedek n. facialisán (Chwostek-féle tünet). Ennél a betegségnél tehát az ideg mechanikus ingerlékenysége fokozott. C) Érzészavarok. I. A felületes (bőr- és nyálkahártya-) érzékenység vizsgálata és zavarai. 1. A tapintási érzékenység vizsgálata úgy történik, hogy a beteg testének különböző helyeit ecsettel vagy
