Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
B) A mozgások zavarai
12 Hemiplegia alternans superior: az egyik oldalon a végtagok és az arc bénul, a másikon az oculomotorius területe; a sérülés, amely okozza, kb. a hátsó ikertestek nívójában van és az agytörzs egyik oldalát éri. Egyes izmok vagy izomcsoportok bénulását külön nem nevezzük el; oka majdnem mindig a kerületi idegekben van. Ha a bénulás nem tökéletes, akkor a fenti elnevezésekben a plegia szó helyébe a paresis szót tesszük. Az izom akaratlagos mozgási képességének vizsgálata. 1. Szemizmok. Vizsgálatukat 1. a szemről szóló fejezetben. 2. A beteget felszólítjuk, hogy harapja össze a fogait; közben a két masseterre feltett kezünkkel tapintjuk az izom meg- keményedését. (Mozgató ideg a n. trigeminus 3. ága.) 3. A beteggel Táncoltatjuk a homlokát. (Ideg: az ú. n. felső facialis ág, melynek pályája még a központban elválik a többiétől.) 4. Felszólítjuk, hogy a fogait mutassa. (Ideg: a tulajdonképpeni n. facialis.) 5. A beteg nyitott szájába beletekintve megnézzük az uvulát és a nyelvet, hogy a középvonalban vannak-e, majd ki- nyujtatjuk a nyelvét; arra figyelünk, hogy nem reszket-e a nyelv és hogy megmarad-e a középvonalban. (Idegek: az uvula számára a n. facialis és glossopharingeus, a nyelv számára a hypoglossus. 6. A felső végtagok izmainak vizsgálata végett felszólítjuk a beteget, hogy behajlított alkarjait — melyeket saját kezünkkel tartunk behajlítva — feszítse ki, általunk kifeszítve tartott karjait hajlítsa be; végül mindkét kezével kezet fogunk „és megszorít- tatjuk a kezünket. Minthogy az izomműködés vizsgálatánál nemcsak az absolut erőre vagyunk tekintettel (már azért sem, mert ezt nehéz megítélni), hanem a két oldal közti különbségre, vegyük mindig figyelembe, hogy a jobb (balkezeseknél a bal) kar és kéz valamivel erősebb a másiknál. 7. Az alsó végtagok izomerejét fekvő helyzetben úgy vizsgáljuk, hogy a beteggel emeltetjük, behajlíttatjuk és kifeszíttetjük az alszárát, miközben magunk igyekezünk a végzett mozgást saját izomerőnkkel megakadályozni. A bénulás fajai. A bénulás lehet feszes (spastikus) és laza. 1. Spastikus bénulás tünetei:
