Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

Psychiatria - A) Általános rész

134

c) megfigyelőképessége folytán helyesen kell válaszolnia.

A c) pontba vágó kérdések között a legegyszerűbbek azok, melyek az elmúlt napok eseményeit tudakolják a betegtől.

Mindhárom pont alapján adhatunk fel a betegnek egyszerű számtani feladatokat a 4 alapművelet köréből. A feladatot úgy válasszuk meg, hogy az a beteg iskolai műveltségének megfeleljen.

II. A fogalomgazdagság vizsgálása úgy történik, hogy a betőpük közismert""tárgyakat mutatunk, amelyeknek nevét, rendeltetését megmondja; szavakkal elmondja, hogy valamely tárgy miről ismerhető fel, végül — egyes esetekben — lerajzolja azokat. Ezek a vizsgálati módszerek a konkrét főnevek által képviselt fogalmakra vonatkoznak.

Az elvont (abstract) fogalmakban való gazdagság vizsgálata'Ügy vftretö kiy hogy elmeséljük a betegnek a hála, hálátlanság, jóság, gonoszság stb. egy-egy példáját és felszólítjuk, mondja meg, mire példa az illető elbeszélés ; megfordítva : egy általunk előhozott fogalomra a betegnek kell példát mondani (pl. mondjon példát a hazugságra).

A fogalomzavar súlyosabb fokainál kénytelenek vagyunk oly kérdéseket feltenni, hogy mi a különbség a ló és az ökör, a létra és a lépcső stb. között.

III. Vizsgáljuk az alkotó- (szerkesztő-) képességet is.

Erre legismertebTT ffiödSSCTJk a kOVLtktzők

......

a

) A beteg elé fényképfelvételsorozat egyes darabjait tesszük; állítsa össze azokból az egész táj képét.

b) Összefüggő elbeszélést mondunk el neki; mesélje el utánunk; vonja le a tanulságot.

c) Ebbinghaus módszere: oly szöveget adunk a beteg kezébe, rrTéiybOI TTgyes, aT"érTeIem és a mondattani összefüggés ismerete alapján könnyen pótolható szavak hiányoznak. Ezeket a hiányzó szavakat a beteg pótolja. Ilyen